Mint skizofén, kinek tudatát vágják,
úgy áramlanak bennem az érzelmek.
Fejemben szilaj, vad, fújtató paripák
felettem akarnak aratni győzelmet.
Kettős mércével látom át a világot,
dúvad bennem a szerelem, mint a fenevad,
fejemre nem tesz sose glóriát, virágot
az, ki nekem csak zűrzavarokat ad.
Két embert egyszerre szeretni lehet e?
Kérdezem, de feleletet senki se ad,
állok magam előtt szótlanul, meredten,
hol felülkerekedik az absztinencia.
Intravénásan hatol belém a gondolat,
bipoláris lehet-e vagy monogám,
agyvelőm húsa nyelvet öltöget gúnyosan,
s közben szétzúzza mindenemet a magány!
KAMU SEDANG MEMBACA
A CSÖND IMÁJA
PuisiRészlet harmadik kötetemből: A csend egy különös másik világ. Hely, ahol meghúzódhatunk, menedékre lelhetünk. Verseim épp ilyenek. Zaklatottak, néha megnyugvással teltek vagy épp beletörődésbe torkollóak. Egy másik kis univerzum melyből a csend fogs...
