Egy új vörös szem { Benjamin szerelme }

Prológus

Rövid halandó életem volt. Nagyjából tök unalmas. Nevelő szülőknél nőttem fel akik utáltak engem. Bennem ezért mindig meg volt a gyűlölet és a fájdalom. Gyűlölet és fájdalom,mert nem nőhettem fel egy szerető családban ahol mindenki szeret és próbál nekem mindent megadni. A nevem Alia. Alia Rogers de a család nevem nem igazán szeretem használni,mert hát ugye ők csak nevelő család semmi több. Csak 14 voltam mikor előző életemnek vége lett. De az új életemben csak most kezdtem el élni. Na de engedjétek meg,hogy el meséljen hogyan is kezdődött ez a kalandom.
Szóval éppen hazafelé sétálgattam a suliból amikor úgy éreztem mintha valaki figyelne engem. Nem. Valaki figyel engem. Ez az utca el hagyatott esélyem sincs segítséget kérni. Lépteit egyre hangosabban hallottam. Aztán hirtelen egy fiú állt meg előttem.
- Hova sietsz annyira??- kérdezte tőlem. Szemei vörösek voltak és egy ijesztő vigyor ült ki fiatal arcára. Féltem nagyon féltem. Viszont nem akartam ki mutatni a félelmemet, bátor akartam lenni. Meg fordultam,hogy visszafelé sétáljak de ekkor egy vörös hajú nő állt előttem.
- Nézd Riley ő lesz a csapatunk újabb tagja. Még olyan fiatal.- vigyorgott rám a nő is. Az ő szemei szintén vörösek voltak viszont az arcáról le tudtam olvasni a bánatot és fájdalmat. Hirtelen két kar erőssen lefogott hátulról és a nő el kezdett egyre gyorsabban közeledni hozzám.
- Te változtatód át vagy én??- kérdezte a fiú.
- Ezt nekem kel meg tennem Riley. Az ő szemeiben ugyanazt a bánatot és fájdalmat látom. Semmi baj kicsi nem kel félned, csak egy kicsit fog fájni.- mosolygott bájosan a nő rám aztán bele harapott a nyakamba. Abban a pillanatban Riley el engedett én meg térdre rogytam és el keztem rázkódni. A testemet nagyon fájdalmas égető érzés járta át amitől fel ordítottam. Csak sikítozni és könnyezni tudtam a fájdalomtól miközben a földön szenvedtem.
- Riley vidd a többi mellé ameddig át változik.- utasitotta a nő. Éreztem,hogy Riley fel kap engem a vállára és el kezd vinni engem valahova. Viszont én még mindig szenvedtem, éreztem mintha a szemem lángokban lenne és a fejem nagyon fájt. Ettől megint fel ordítottam.
- Halgass már el!!- sziszegte Riley. Aztán mikor már nem bírtam tovább el nyelt a sötétség.

Sziasztok srácok!! Üdvözöllek titeket ebben a twilight sztoriban amit ismét nem egyedül írok,mert velem együtt írja ezt a könyvet:poedameronfan12 is. A borító is az övé,mert az enyém béna lett. Viszont nagyon büszke vagyok rá,hogy képes volt fáradozni azért,hogy jól nézzen ki. Kövessétek be őt is,mert nagyon jó könyveket ír. Találkozunk a kövi résznél. Na sziasztok!!