A falka az életem {[Jimin ff.]}

4. rész

< Time Skip >

A tánc után Jimin visszaadta a nyakláncomat, de nem hagyott békén. Egész este a  nyakamon lógott. Örülhet, hogy még ép a csinos kis pofia.
Másnap hamar össze kellett kaparnom magam. Minhyuk és Hyungwon visszatértek az Északi országrészről. Bevállaltam az ebéd készítést, hadd múlassanak a kölykök. Az ablakon keresztül figyeltem ökörködésüket, s ekkor jöttem rá, hogy milyen kevesen maradtunk. 1 lány és 7 fiú a 30 tagos falkából... Végül minden gondolatot elhessegettem, nem szabad elgyengülnöm pont nekem.
A fiúk nevetése morgássá vált, majd egy idegen kocsi parkolt le a ház előtt.
"Mit keres ez itt?!"
Csapott-papot otthagyva kirohantam s próbáltam csitítani a fiúkát, nehogy hülyeséget csináljanak.
- Mi van itt? Ti szaporodtok?- fintorgott a vérszívó.
- Min Yoongi! Az én házamba te nem beszélhetsz így! Most pedig vagy megpróbálsz egy normális hangnemet megütni és úgy elmondani, amit akarsz vagy eltűnsz, míg szépen mondom.- s nekem sem sikerült elfolytanom egy morgást.
- Ne pattogj már vakarcs! Csak azért jöttem, hogy szóljak: Kerüld el Jimint messzire és ne avatkozz bele az életébe.
- Vigyázz, kit nevezel vakarcsnak!!- háborgott Minhyuk.
- És ha nem?... Különben is, miért véded? Talán ő az alfátok?- mindenki némán rám pillantott- Ez komoly? Még pincsi kutyának se mennél el, nemhogy alfának!- röhögött Yoongi, ismertebb nevén Suga. Éreztem, hogy testem megremeg, szemem színe változik, fogaim és körmeim előbújnak. Úgy éreztem, mintha minden csontom összetört volna, mégis érősebb voltam, mint valaha.
- ÉN. VAGYOK. AZ. ALFA.- magasodtam a fiú fölé.- Most pedig tűnj el, mert a végén még megöllek.- Suga tátott szájjal konstatálta, hogy egyedül nincs esélye. Fekete BMW-ig hátrált, majd elhajtott.
Lassan megnyugodtam és visszaváltoztam, csontjaim ismét eltörtek, aztán összeforrtak. A földön feküdve próbáltam észhez térni.
- S-Shownu...Mi volt...ez?- kérdeztem erőtlenül.
- 500 éve nem volt ilyen...- motyogta okos kis bétám.
- Jane! Itt egy takaró.- ült le mellém Wonho.
- Miért?- kérdeztem még mindig kábultan.
- Hát...- pirult el az idősebb- Meztelen vagy.- nyögte ki.
- Tessék?! Add ide!- szorítottam magamhoz az anyagot.- Shownu! Mondd már, mi ez? Miért volt ilyen fájdalmas az átváltozás és miért szakadtak szét a ruháim?
- Túl sok dolog történt mostanában. A party, Jimin, ez a két lökött hazajött, Suga jelenete, a Hold. A farkasod besokallt, többet kéne vele foglalkoznod. Ma este menj el egyedül a Szobek -hegységbe. Szellőztesd ki a fejed. Ne aggódj, megleszünk.
- Rendben.- egyeztem bele.

Tettem, amit Shownu tanácsolt és tényleg jól esett az egyedüllét. Csak én, a fák meg a szellemek.
"A szellő susogása, a talaj ropogása, patakok csobogása... És egy nyivákoló Taehyung? Mi a szar?"
Átugrottam pár dombocskát és végre megpillantottam Kim Taehyungot, a Park klán 2. legfiatalabb tagját meg egy zöldfülű farkast.
- Kim Taehyung! Mi a francokat csinálsz itt?! Ez a mi területünk!- ordítottam rá, mire a fiatal farkas azonnal meghajolt.- Te elmehetsz, ezt elintézem.- biccentettem felé, s Tae megint jajgatni kezdett.
- Ijájj! Ez a fekete alfa!! Hey! Kis kutya, gyere vissza! Még te is jobb vagy ennél!!
- Szállj le arról a fáról és ülj a hátamra, ha nem akarod, hogy a Vörös falka tagjai széttépjenek.
- Jól van na! De mogorva vagy.- ugrott mellém a kölyök.
- A helyedben kussolnék.- mordultam rá.- Vigyázz mibe kapaszkodsz, az ég áldjon meg! Kitéptél egy marékkal a bundámból!
- Hupszi!- röhögött, mint egy dilinyós.
- Te beszívtál vagy mi?
- Kikérem magamnak! Bár lehet, hogy annak a csávónak túl sok nikotin volt a vérében. De azért ízletes volt.- ábrándozott elfeküdve rajtam.- Amúgy hová viszel?
- Haza!- mormogtam.
- Oh! És hozzád vagy hozzám cica?- perverzkedett egy sort.
- Utálom a macskákat!

- Jippi! Megjöttünk!- pattant le rólam vidáman a kis csibész.- Most hová indulsz?- kíváncsiskodott miután átváltoztam.
- Beszélek Mr. Park-kal!
- Ő nincs itt. Namjoon hyung helyettesíti.
- Akkor vezess hozzá!!