-Azta! Ez aztán a nagy ház... - mondta Daniel.
-Az - válaszoltam. Egy perc néma csend és csodálkozás után a szobalány elvette Daniel kabátját és elvitte, mi pedig bamendünk a nappaliba.
-Jónapot! - köszönt a barátom. Annyira édes amikor izgul!
-Áh, szervusz Daniel! - köszönt Hanry - Örülök, hogy megismerhetlek.
-Én is. - válaszolt illedelmesen Daniel. - Jónapot asszonyom! - köszönt Cristalnak is.
-Szervusz Daniel! - köszönt vissza Cristal. Hangokat hallottam magam mögül és gátrafordultam. Bella és Tiana futott Daniel felé és egy pillanat alatt rákapaszkodtak a lábára. Ezt vicces volt nézni!
-Bella, Tiana! - kiálltotta Cristal - Azonnal engedjétek el a kedves vendéget! - Belláék azonnal leszálltak. Ezután Tiana azt akarta, hogy vegyem fel, Bella pedig azt, hogy Daniel vegye fel. Így képtelenek voltunk úgy leülni a kanapéra, hogy az én ölemben Tiana, Danielében pedig Bella ült. Egy ideig így beszélgettünk, majd a lányok elmendek aludni.
-Daniel, szeretnék veled négy szem közt beszélni az irodámban. - mondta kimért hangon Hanry.
-Rendben - válaszolta az eléggé ijedt barátom. Bátorítóan megszorítottam a kezét, ő pedig odasugta, hogy:
-Ha nem jönnék vissza élve add el a lakást és rakd el a pénzt. - ezen kicsit felnevedtem. Amíg Hanryék elvoltak én Cristállal beszélgettem mindenféléről.
-És mióta vagytok együtt? - kérdezte.
-Körülbelül... - kezdem, de megakadtam. Nagyon rosszul éreztem magam ezért elrohantama mosdóba. Minden kijött belőlem. Cristal kopogott be.
-Aby, minden rendben? Hozzak valamit? - kérdezte aggódva.
-Nem köszönöm, nem kell semmi. - válaszoltam. A következő pillanatban Daniel és Hanry hangját hallottam.
-Aby, jól vagy? Mi történt? - kérdezték szinte egyszerre.
-Szerintem elrontottam a gyomrom. Holnap elmegyek az orvoshoz. - mondtam és Hanry felé néztem.
-Nembaj ha most haza megyünk. Nem érzem magam túl jól.
-Nyugodtan. És ha kell valami hívjatok minket. Ne feledd, mától ez is az otthonod, akkor jössz amikor akarsz. - mondta Hanry és megölelt.
-Köszönöm... - itt egy kicsit megakadtam, de folytadtam - apu. - Hanry elmosolyodott. Én is. És mindenki. Daniellel elindultunk haza.
-Miről beszéltetek? - néztem rá.
-Kikérdezett, és szerintem vizsgáztatott, hogy mennyire vagyok jó neked.
-Ez várható volt. - nevettem el magam. Nemsokára otthon is voltunk. Felmendünk, én lefürödtem és elaludtam...
YOU ARE READING
Miért is?
Teen FictionAbigel Moon vagyok. Anyával nagyon jól megvoltunk ketten mindig. De aztán eljött a felvételi napja. Felvettek a Yalere! És ott az egyész életem megváltozott.... Egy történet a lányról akinek sose volt teljes az élete, az anyáról akinek sose lehetett...
