Miért is?

26.rész

*4 hónappal később*

Már négy hónapja annak, hogy elájultam. Kiderült, hogy kissebb sokkot kaptam és ez nem volt túl jó hatással rám mivel terhes vagyok. Ráadásul az még egy kockázatos időszak volt. Már a második trimeszterben vagyok és öt hónapos terhes. Nagyon boldogok vagyunk. Hanry és anya két hónappal ezelőtt újra felvette a kapcsolatot és Marco is megpróbált kapcsolatba lépni anyával. Természetesen anya nem akart vele kapcsolatba lépni amit meg is értek. Egyébként kishúgom lesz akinek Amelia Moon lesz a neve. Ez különös mivel amikor elájultam akkor is az volt a neve. Na mindegy. A mi babáink nemét ma gudjuk meg. Daniellel egy Gander Revelt terveztünk. Két lufi lesz amiből kis konfettik fognak kirepülni jelezve fiú vagy lány. Vagy fiúk vagy lányok. Daniellel megbeszéltük, hogy abbahagyom az egyetemet amíg a babák három évesek nem lesznek és azt, hogy veszünk egy másik lakást. Már nézegettük őket. Nekem személy szerint van egy ami nagyon tetszik és nem is olyan drága. Csak egy bökkenő van. Nem New Havenben van hanem Bostonban. A lakást az interneten láttam és rögtön beleszerettem. Megpróbálom kikönyörögni Danieltől. Mocorgást hallottam magam mellől és ebből rájöttem, hogy Daniel felkelt.

-Jó reggelt! - köszöntem.

-Szia... - mondta álmosan. Megcsókolt és megsimogatta a hasam. Szeretem amikor a hasamat simizi és beszél a babákhoz.

-Na milyen nap van ma? - kérdeztem izgatottan.

-Milyen?

-Gender Revel party! Úgyhogy kezdj el készülődni. - válaszoltam neki. Elkészültünk, beültünk a kocsiba és elindultunk a lufikért. Nagy nehezen beraktuk őket és a helyszínre mentünk. Ami Hanryék háza volt. Nagyon szépen lett feldíszítve. Kék és rózsaszín volt minden és mindenki. Ezt úgy értem, hogy mindenki vagy rózsaszín vagy kék ruhában volt. Mivel én vagyok a nő és Daniel a férfi nekem kellett felvennem a rózsaszínt Danielnek pedig a kék ruhát. Daniel még elment néhány emberért (időközben letette a forgalmi vizsgát és vett egy családi kocsit) így én ottmaradtam Hanryvel és a családjával. Beszéltünk egy kicsit és utána kicsit kimendtem a ház elé egy kis friss levegőt szívni. Egy férfi haladt el mellettem aki olyan ismerős volt. Rájöttem, hogy ki az és utána szóltam.

-Adam, te vagy az? - a férfi visszafordult.

-Aby?! Te vagy az? - csodálkozott Adam - Nem ismertelek meg, olyan...más vagy. És... - nézett végül a hasamra. - Terhes vagy?

-Amint látod.

-Mennyi idős? Ki az apja? - tett fel egy csomó kérdést.

-Öt hónapos és Daniel az apja. - válaszoltam neki. A név hallatán kicsit megeszültek az izmai és ideges lett.

-Daniel? Az a Daniel? Végül összejöttetek? És kié ez a ház? - kezdett kérdezni megint.

-Igen összejöttünk amint látod. - mutattam a hasamra - A ház az apámé. - még beszéltünk egy kicsit és utána begördült Daniel kocsija.

-Szia Adam! - köszönt Daniel Adamnek miközben mellém lépett és megsimogatta a hasam.

-Szia Daniel. - köszönt vissza Adam is.

-Aby, milenne ha bekísérdéd a vendégeket. Mi addig beszélgetünk egy kicsit. - mondta Daniel. Én bólintottam mivel jobbnak láttam kimaradni mégedj ilyen bezsélgetészből.

-Szia Aby. - köszönt Niky és Peter. Velük az elmúlt hónapokban nagyon sokat találkoztunk mivel Peter Daniel testvére, Niky pedig az én barátnőm. Időközben Peter megkérde Niky kezét. Szóval ők nagy esküvői szervezésben vannak. Niky engem kért meg, hogy legyek a nyoszojólánya szóval sokat segítek neki és ő is készüla kis unokaöccsei vagy unokahúgai fohadására.

-Szia anya! - öleltem meg anyát. Anya hat hónapos terhes szóval ő lassan a harmadik trimeszterben van. Egyébként anya vett egy kis házat New Haven szélén. Nagyon szép.

-Szia kincsem! Hogy vannak az unokáim? - kérdezte. Néha kicsit fura, hogy nagymama lesz harminckét évesen. Bemendtünk és beszélgettünk még a többi vemdéggel. Malyd végre elérkezett a hat óra.

-Rendben, megkérnék mindenkit, hogy jöjjön ide. Köszönöm. - kezdte Daniel. - Előszöt is. Szeretném megköszönni, hogy mind ittvagytok. Sajnos az én szüleim nem élhették meg ezt a pillanatot - itt kicsit mindenki bekönnyezett - de a jelennek kell élnünk, ami nekem jelenleg ez a gyönyörű nő és a gyermekeim. - felyezte be és megcsókolt. - Akkor pukkadjanak a lufik! De meg előtte megszeretnék kérni mindenkit, hogy adja le a voksát. Ki szerint lesznek lányok, fiúk vagy mindkettő. - az emberek visszaálltak és megkezdődött a visszaszámlálás.

-3

-2

-1 - és pukkadt az egyik lufi.

-FIÚ!! - kiabálták egy jó páran.

-Akkor a másik baba következik.

-3

-2

2 és fél.

-Kettő és háromnegyed - szivattam mundenkit egy kicsit amit nem igazán díjaztak.

-3 - kiálltottam és puff.

-LÁNY!! - kiabáltak már megint egy páran. A jelek szerint lesz egy fiunk és egy lányunk. Jobban nem is jöhetett volna ki. Oylan boldog voltam akkor. Igen voltam...