Miért is?

23.rész

Reggel nyolckor keltem. Daniel már rég elment dolgozni. Csináltam magamnak reggelit, megettem, elvégeztem a reggeli rutinom, felöltöztem, összepakoltam és elmendtem az egyetemre. Tízkor kezdődtek az óráim és délután kettőfele végeztem utána elindultam az orvoshoz. Mivel tegnap hánytam és rosszul voltam kértem időpontot háromra. Szerencsére sikerült időben odaérni. Tíz perc múlva szólítottak is és bemendtem.
-Ms. Moon? - kérdezte a doktornő.
-Igen, jónapot.
-Jónapot, én Dr.Moore vagyok. Mi a panasza?
-Tegnap óta nagyon rosszul érzem magam. Émejgek, kétszer hánytam és szinte folyton hányingerem van. - mondtam el a panaszaim. Felfektetett a vizsgálóágyra és megvizsgált majd csinált egy ultrahangot.
-Mennyi idős? - kérdezte.
-Tizenkilenc.
-És párkapcdolatban él?
-Igen - nem nagyon értettem a kérdéseit.
-Azt javaslom forduljon nőgyógyászhoz.
-Miért? - kérdeztem.
-Mert a jelek és az ultrahang szerint ön egy hónapos terhes. - válaszolta. Csak ledermedve néztem a nőre.
-Ez...biztos? - kérdeztem kicsit pánikolva.
-Még semmi sem biztos, de ha gondolja tudok időpontot szerezni önnek mára Dr. Gomezhez mára. - ajánlotta fel.
-Azt nagyon megköszönném. - köszöntem meg. Elköszöntem az orvoshoz és elindultam Dr. Gomez rendelőjébe. Fél óra múlva ott is voltam. Bementem és felfeküdtem a nőgyógyászszékbe. Elkezdődött az ultrahang és ő elkezdte mutogatni a babát aki bizos, hogy ott van.
-És amint látja ott van a... - de itt megakadt.
-Baj van? - ijjedtem meg.
-Gratulálok, ikrei lesznek! - és itt végleg kiakadtam és lefagytam. Az ultrahang végén elindultam haza és otthon vártam meg Danielt. Hét óra körül haza is jött.
-Kérlek ülj le és csukd be a szemed. - kértem és megtette. Letettem az asztalra egy tesztet ami pozitív volt mivel a biztonság kedvéért csináltam egyet, két pár babacipőt, egy kéket és egy rózsaszínt, végül az ultrahang képeket.
-Nyisd ki a szemed. - mondtam és kknyitotta. Eléggé ledöbbent és csak a fejét kapkodta köztem és az asztal között.
-Terhes vagy? - kérdezte.
-Igen. - válszoltam - És ikrekkel. Ikreink lesznek. - Daniel elmosolyodott. Olyan boldog volt mint még soha.
-Ígérem neked, hogy mindent megteszek azért, hogy mi legyünk a legboldogabb család. - és kész, mindkettőnkből kitört a zokogás. Boldogak voltunk. A legboldogabbak. Hirtelen megszólalt a kaputelefon.
-Megyek megnézem. - mondtam és odamendtem.
-Igen?
-Aby, én vagyok...

Sziasztok!
Csináltam egy Instagram oldalt ahol szeretnélek kicsit titeket is bevonni a történet elkészítésébe. Arra gondolok, hogy például szavazás lesz bizonyos dolgokról, lehet ötleteket, észrevételeket, javaslatokat megosztani. Azért is csinálom most ezt, hogy egy kicsit belelássak a fejetekbe, pontosan mit képzeltek el, mivel nekem is egy kicsit könnyeb lenne. Nagyon köszönöm ha ott is bekövettek, de megértem ha nem. (Az Instagramon szintén _b_a_d__m_o_o_n_ néven találtok meg.)

Szeretném még megköszönni, hogy ennyien követitek a storyt ❤.
Nélkületek tényleg nem sikerülne. Tudom, hogy mindenki ezt mondja, de egyszerűen nem tudok mit mondani, csak, hogy nem tudom eléggé megköszönni. Így marad az, hogy igyekszem lelább három részt hozni hetente. Most nagyon zsúfolt időszakom lesz, de igyelszem a heti legalább három részt hozni.

Addig is puszilok mindenkit! ❤
(Igen tudom, hogy koronatime van😁)