Bátrak földje oneshots[KÉRÉST ELFOGADOK]

🔨Vető Zalán #2🔨

Köszönöm szépen az ötletet Cintike23 😊😊😊❤️❤️❤️

A főszereplő neve Óváry Kata.

1865 tavasza több szempontból is izgalmas volt a rokocai lakóknak. Először is a híd robbantása, majd az alagút épülése miatt. De a legérdekesebb mégis az volt, amikor egy új család érkezett a városba.

Akik látták az érkezésüket olyasmit mondtak, hogy viszonylag tehetősnek tűntek. Bár, ahogy az egy kis városban lenni szokott, egyesek annyira kiszínezték a történetet, hogy a végére már a családról azt rebesgették, hogy gazdagabbak, mint a Rokoczayak.

Ez persze nem volt igaz. Az Óváry család nem volt annyira tehetős, mint a báróék. Rangjuk se volt. Csupán a családfőt, Óváry Andrást ide irányították a zsandárságra.

Az Óváry-lány, Kata huszonkét éves, vagyis az etikett szerint ideje lenne megházasodnia. Viszont ő erről hallani se akar, ha nem szerelemből teheti, mint a szülei.

Második, Rokocán töltött napjukon Óváry úrnak nagy szüksége lett volna a lovára, ám az nem volt megpatkolva. Elküldhette volna valamelyik cselédet  a kovácsműhelyhez, de Kata önként vállalkozott, ugyanis az állat csak a családtagokat tűri meg maga körül igazán.

Így, a napsütéses délelőttön Kata elindult a városba, kezében a lovuk kantárjával. Viszont arról fogalma se volt, merre lehet a kovácsműhely, így jobb híján csak ment véletlenszerű irányokba.

De, végül megállt egy kis épület előtt, amely ajtajának felső része nyitva volt, így Kata belátott. Úgy tűnt megtalálta a műhelyt, de biztosra akart menni, így közelebb ment és bekopogott az ajtó alsó részén.

– Elnézést, ez a kovácsműhely, ugye? – kérdezte félénken.

A bent lévő férfi felkapta a fejét és egy pillanatra mindkettejüknek megállt az idő. Kata csak nézett a kovács zöld szemeibe, és közben feltűnt neki a nála néhány évvel idősebb férfi vörös haja, ami a korom miatt barnásnak tűnt. A kovács se tudta megállni, hogy ne mérje végig az ajtóban ácsorgó jól öltözött leányzót. Esküdni mert volna, hogy egy angyal toppant a műhelye elé, még úgy is, hogy csak muszályból megy templomba. Sose látott még lány olyan világos szőke hajjal, mint amilyen ennek, a nála néhány évvel fiatalabb teremtésnek volt. És persze nem kerülték el a figyelmét a lány gyönyörű barna szemei sem.

Elsőként a kovács tért magához az elképedésből. Gyorsan megrázta a fejét, majd így felelt:

– Igen, a kisasszony jó helyen jár. Miben segíthetek?

– É-édesapámnak szüksége lenne a lovára, de előbb meg kéne patkolni – mondta zavarában halkan Kata.

– Rendben – mosolygott rá a kovács.

– Ó, vigyázzon, mert családtagokon kívül mást nem igazán tűr el.

Ehhez képest a barna paripa tűrte, hogy a kovács elvégezze a munkáját.

– Nagyon köszönöm – mosolygott rá Kata, miközben kivette az erszénykéjéből a fizetséget.

– Semmiség. Ez a dolgom.

– Egyébként... Óváry Kata vagyok – csúszott ki a lány száján a bemutatkozás, és amint rájött, mit mondott, elpirult.

– Vető Zalán – mutatkozott be mosolyogva a kovács. – És szívesen kezet csókolnék a kisasszonynak, de jelenleg... – mutatta fel a két kezét. – Tiszta korom vagyok.