Bátrak földje oneshots[KÉRÉST ELFOGADOK]

🎩Torzsa Gyula #1🎩

Ismételten Cintike23 kérésére készült. Bocsi, amiért ilyen sokat késett 🥺

A főszereplőnk neve Erzsébet, vezetéknevet nem tudok kitalálni 🤷🏽‍♀️😂

A kastélyban szolgálni nem kifejezetten rossz. Csak ha a bárónénak rossz kedve van, ami igen gyakran fordul elő. Pont így volt ez ma is.

Szomorkodva ültem a szobámban, mikor kopogtak.

– Igen? – pillantottam fel, majd nyílt az ajtó, és Gyula lépett be rajta, akivel már egész pici korunktól kezdve ismertük egymást, és mondanom sem kell, nagyon beleszerettem a jószívű Torzsa fiúba.

– Erzsó, téged kerestelek mindenhol – ült le mellém. – Mi a baj?

– Nincs baj – motyogtam.

– Ugyan már! Látom rajtad, hogy szomorú vagy.

– A báróné. Mindig belémköt. Hiába igyekszek mindent úgy csinálni, ahogy ő akarja, nem tetszik neki. Már azt is hallottam, hogy a bárónak mondta, kidobat a kastélyból – öleltem meg és csendesen sírva fakadtam.

– Nem fog. Nem engedem – simogatta a hátam. – Beszélek a báróúrral, és megmondom neki, hogy igenis fontos vagy.

– Ne, miattam nem kell – szipogtam, majd felálltam. – Mennem kell. Ilona kisasszony vár.

Igencsak kapkodnom kellett a lábaimat, hogy ne késsek sokat. A kisasszony szobájához érve kopogtam, majd miután meghallottam, hogy "Szabad!", benyitottam.

– Bocsánat, kisasszony, amiért késtem – szabadkoztam.

– Semmi baj Erzsi – legyintett. – Azért hívtalak, mert segítened kéne átrendezni a könyvemet. Ezzel mindig bajban vagyok. Szerinted hogy kéne?

– Őszintén, kisasszony, nekem sose volt annyi könyvem, hogy rendezgetni kelljen.

– Az kár. De akkor is. Szerinted hogy lenne jó?

– Talán... szerző szerint ábécé sorrendbe, mert ha valamelyik írótól több könyv van, egyszerűbb megtalálni.

– Ez remek ötlet!

Így egy órán keresztül rendezgettük a könyveket, majd utána el lettem engedve.

Ahogy a szobámhoz siettem, a folyosón Gyulába botlottam.

– Képzeld, beszéltem a báróúrral! Gyere, majd fent elmondom – húzott a személyzet emeletének irányába.

A szobámban leültünk az ágyra, és rögtön belefogott a mesélésbe.

– Bementem a báróhoz, és azt mondtam neki, hogy én hallottam, ahogy rólad besznek, és kértem, hogy ne küldjenek el, mert nsgyon fontos vagy, elvégre te vagy Ilona szobalánya. Annyira kedvel téged, mint Anna Katicát. Azt válaszolta, hogy esze ágában sincs elküldeni, viszont a hallgatózásáért büntetésből ki kell súrolnom a csizmáit, és kérnem kell még valami feladatot Mariskától, úgyhogy megyek is – pattant fel.

– Gyula, várj! – kaptam el a kezét. – Nagyon köszönöm. Mindent.

– Nagyon szívesen. Egyébként szeretnék mondani még valamit. Nem tudom, mióta van ez így, de én már nem barátságot érzek irántad.

Erre elszomorodtam. Ha már barátkozni se akar velem...

– Hanem valami többet.

– Tessék? – csodálkoztam.

– Többet érzek irántad, mint barátság.

– Gyula... én is – mosolyodtam el, és ő megcsókolt.