A felejthetetlen nyár /Noah Schnapp

41.rész

8 év elteltével...

Egy szép októberi reggelre ébredtem. Olyan olyan volt mint a többi általanos reggelem. A barátom mellett ébredtem, szépen lassan felültem az ágyban majd kinyújtózkodtam. Ám ezzel semmi gond nem lett volna ha nem ugrok fel és baktatok a fürdőszobába. Magam után gondosan bezártam az ajtót és a wc főlé fordultam. Nem kellett sokat várnom már ki is jött az előző esti rántotta. 

Már a könnyeim is folytak. Nem szeretek hányni. Gyorsan megmosakodtam majd mikor mostam volna fogat dörömbölésre lettem figyelmes. Kinyitottam az ajtót majd Noah tárta ki az egészet.

-15 perce itt püfölöm az ajtót hogy nyisd már ki, jól vagy? -Nézett rám aggódóan.

-Persze minden rendben csak tudod női ügyek! -Kacsintottam rá.

-Na de szeretnék fogat mosni szóval hess ki. -Löktem ki az ajtón.

Miután megbizonyosodtam róla hogy lement megmostam a fogam. Fogmosás végeztével felkaptam egy kis otthoni szettet és lebattyogtam a konyhába egy kis elemózsiáért. Majd aztán hirtelen megéreztem valamit. Az arcom eltorzult és rosszul lettem. 

-Noah légyszi hozz egy pohár vizet légyszives. -Kiabáltam neki. 

Egy perc sem telt el már jött is. Oda adta majd vissza sétált. Miközben a vizet kortyolgattam gondolkoztam mitől lehet ez. Aztán megláttam Noah tányérján a tojást. Tudtam volna ismét hányni. Fogalmam sem volt hogy mi a frász bajom lehet. 

Noah egy puszit adva lépett ki a bejárati ajtón majd csörgettem is a barátnőmet. Jázmint hívtam fel hisz ő lakik a legközelebb, és segíteni is csak ő tudna.

-Szia csajszi, miujság? -Szólt bele kedvesen a telefonba.

-Szia Jázi, van egy kis gond... -Kezdtem bele. 

-Umm persze mondjad mi a baj -Bizonytalanodott el.

-Nos már 4 napja nem jött meg. A tojástól undorodom, a csokit uborkával eszem és reggelire imádok fagyit enni. Szerinted ugye nem? -Halkultam el a mondandom végére.

-Elmegyek legalább 5 terhességi tesztért fél óra és ott vagyok. -Tette le a telefont.

Egy sóhajtással zártam le a telefonomat és tettem le a pultra. Félek hogy most mi lesz.

Gondolkodásomat a csengő zavarta meg.

-Nos tessék itt vannak irány a mosdó. -Lökött odébb.

Csak tettem amit kért majd felmentem és megcsináltam a teszteket. Mindegyiket lefelé tettük hogy véletlenül se láthassuk. 3 perc elteltével pedig már Jázmin nem bírta ki megnézte őket.

-Oké háromra felfordítom. 

3..

2..

1..

-TERHES VAGY!!!! -Kezdett el sikítani.

-Terheshhh vagyokhh!! -Kezdtem el bőgni mint egy kislány.

-Noahának ezt hogyan fogom elmondani? -Kezdtem el sírni.

-Támogatni fog nyugodj meg. Csomagold be az egyik tesztet dobozostol és add oda neki. Örülni fog neki hidd el. - Segített ki.

-Oké oké oké, nincs pánik minden rendben. -Nyugtatgattam magam.

Jázminnal addig megterveztünk mindent míg Noah haza nem ért. 

-Nyugi minden redben lesz, és ne aggódj már! -Nevetett ki ezzel távozott.

Miután elment kerestem csomagoló papaírt, és szépen becsomagoltam. Kitettem a konyha pultra majd vártam, vártam és vártam. 

Már délután 4 lehetett mikor hangokat hallottam a bejárati ajtó felől.

-Megjöttem! -Kiáltott a barátom.

-Gyere ide, itt vagyok a konyhában! -Nevettem. 

Lassan hozzám sétált majd megcsókolt, miután köszönt leült mellém. 

-Nos mielőtt oda adnám ezt -Mutattam a kezemben lévő csomagra.- Tudnod kell hogy nagyon szeretlek és hogy veled szeretném eltölteni a hátralévő életemet. Nálad jobb embert nem találtam volna szóval tessék bontsd ki! -Adtam a kezébe.

Rám mosolygott majd mint egy óvodás elkezdte bontogatni. Mikor teljesen kibontotta elkerekedtek a szemei.

-Luca.. én...ő... -Kibontotta gyorsan majd megnézte. 

Lassan rám emelte tekintetét. Sírt. De nem volt szomorú. Büszke volt és boldog.

-Apa leszek? -Kérdezte.

-Igen. -Borúltam a karjaiba.

Oly megnyugvást adott számomra hogy a karjai közt lehetek. 

-Nagyon szeretlek!

-Én is szeretlek!

Na ki tért vissza 2,5 hónap után? ÉN. Nos srácok nem igérek semmit. Nem lesz gyakran rész de igyekszem befejezni a sorozatot. És ha az időm engedi majd kezdek egy újat. Addig is remélem tetszik ez a rész!