Kane Krónikák fanficton

24.fejezet

Sadie

    A tanárok természetesen úgy gondolták érdemes bejönni még suliba, arra két napra. Szóval hétfőn és kedden is szenvedhettünk még egy kicsit, hátha idegösszeroppanást kapunk a végére.
A folyosón végig haladva persze szinte minden szempár rám szegeződött, összesúgtak a hátam mögött, pletykákat terjesztettek. Senkinek nem jutott eszébe szerencsére, hogy szemtől-szembe felhozza a témát, senki nem sajnálkozott, ami nagyon jól jött. Egy idő után az embernek elege van az üres részvét nyilvánításokból vagy a szánakozásból. Van hogy csak arra vágyunk bár békén hagynának minket. Nem, nem akarok beszélni róla, pont el akarom felejteni. Ne érj hozzám, nincs rá szükségem. Nem kell úgy viselkedni mintha egy porcelán lennék, ami a legkisebb hibától darabokra törhet. Lehet velem viccelődni, sőt jól is esne, csak tudd a határokat. Beszélgessünk, de ne arról. Tereld el a figyelmemet, csak tartsd szem előtt, hogy most érzékenyebb vagyok, mint szoktam. Tudatni fogom veled ha szükségem van rád, csak figyelj!
Zia mellettem lépkedett és megpróbált minél több embert gyilkos tekintettel illetni... sikeresen ráhozva a frászt mindenkire, mit ne mondjak.
A folyosón velünk szemben megjelent a kosár csapat, elhagyva az ebédlőt, ahova épp mi tartottunk.
Carter le nem vette rólam a tekintetét. Nyomorultul nézett ki, mondjuk magamról sem mondhatnék szebbet.
A csapat nagy ívben kerülte ki a párosunkat, kerülve a szemkontaktust, viszont nekem csakis Gal szavai csengtek a fülemben: ,,Arra még nem gondoltál hogy neki is ugyanakkora szüksége van most rád mint neked rá?"
    Nagyot sóhajtva fordultam sarkon, pont akkor mikor Carter tette ugyan ezt. Mind a ketten csak néztük egymást egy ideig, majd egyszerre indultunk meg.
   Belecsimpaszkodtam a bátyám nyakába, míg ő szorosan átölelte a csípőmet.
-Sajnálom - suttogta.
-Tudom - motyogtam a nyakába.
-Nem akartam, hogy ez történjen. Semmit sem akartam ebből - hallottam ahogy a mondata közepén elcsuklott a hangja.
-Tudom - volt egy olyan érzésem, hogy nem csak a pénteki napra célzott. - De ez nem változtat semmin. Nem tudom megbocsátani azt amit tettél.
-Tudom - sóhajtotta. - Hiába nem tettem semmit.
-Persze - horkantottam, ahogy elhúzódtam tőle és Ziaval bemasíroztunk az ékezőbe.
    Miután kikértük az ebédünket, a szokásos helyünkre ültünk le a többi barátunk mellé.
   A tanoncok izgatottan csevegtek, várták a szünetet, és a szünet utáni nagy bejelentést.
   Az iskolánkban mindig nagy hajcihő kerekedik az év végi előadás körül. A tanárok választják ki a szereplőket, a párokat és az előadásokat, ellenben a diákok (egy-két héten belül) visszautasíthatják az ajánlatot, már aki elég hülye hozzá. Rengeteg híresség járt ebbe a suliba, sokakat meg is hívnak, de a diákok leginkább a tömérdeknyi producer, zenei menedzser vagy épp egyetemi tanár miatt zsong be. Hatalmas lehetőség.
    Mindössze három ember volt az asztalunknál aki nem őrült meg.
    Az egyik én voltam.
    A sorozatom miatt a tanárok nem akartak még nagyobb terhet sózni a nyakamba, ellenben én örömmel vállalkoztam Kate asszisztensének szerepére, az évadnak februárban úgyis vége, és májusig nem kell a folytatás miatt aggódnom.
   A másik személy Zia volt, aki a magán életi problémái mellett nem tudott még ezzel is törődni. Ha beválogatják, az jó, ha nem akkor is.
Végül, de nem utolsó sorban pedig ott volt Cleo, aki az elmúlt pár hétben elég sokat levelezgetett egy bizonyos orosszal. Egy Kairói látogatásunk során ismerkedett meg Leonyiddal, azóta pedig rengeteget beszélnek. Cleo segít neki az angollal, Leonyid pedig örül hogy képes végre valakivel a saját nyelvén beszélni. Szerintem nagyon aranyosak együtt.
Még Walt is ujjongott amiatt, hogy bemutathatja legjobb munkáit. Rengeteget dolgozott velük, és meg kell mondanom gyönyörűek lettek.

Ezek után nem sok minden történt. A szünet is unalmasan telt, Gal partiját leszámítva, ahol gyakorlatilag csak Sammel, Katetel és a többi ismerősömmel lógtam másokhoz nagyon nem mentem oda, pedig elég nagy nevek is részt vettek a bulin.
A suliba visszatérve természetesen mindenki esze egy dolog körül járt, az év végi előadáson. Mindenkinek személyesen küldtek emailt, így nagyon nem lehetett tudni kik jutottak be és hova.
Zia, mint az egyik legjobb táncos, egy páros előadásra választották be. Zenészek és táncosok együtt fognak szerepelni, a dalt ők választhatják ki, a tanárok jóváhagyásával természetesen.
Mindenki aki részt vesz ebben a produkcióban összegyűlt a színpados teremben, ahol Kate (plusz-mínusz egy asszisztens), Mr. Hamsworth, és még két másik tanár akit nem ismertem ismertette a beosztást.
-Carter mit keres itt? - ragadtam meg Kate karját. - Ő is el van foglalva a tehetség kutatóval.
Kate értetlenül nézett rám.
-Nem tudod?
-Mit? - ijedtem meg. - Ugye nem estek ki?
-Dehogy - csapott a karomra. - A tanárok neki is azt mondták, hogy nem kellene fellépnie, de ő ragaszkodott hozzá. Azt mondta: ,,eltereli a figyelmét".
-Miről? - kérdeztem gyanakodva.
-Fogalmam sincs - mondta tanácstalanul. - Valami egy régi esettel kapcsolatban, de ennél többet még nekem sem mondott.
Elengedtem Kate kezét, majd a gondolataimba merülve léptem fel vele a színpadra.
Carter sem olyan makacs hogy ne szólna nekünk ha valami mágikus probléma lenne amit nem tudna egyedül megoldani, ugye?
A színpadon körülbelül harminc-negyven gyerek várakozott szétszórtan. Volt aki nyújtott, vagy épp hangolt, de a legtöbben csak beszélgettek.
-Figyelmet kérek! - csapta össze a tenyerét az egyik tanár akit nem ismerek. - Mrs. Ingrid tanárnő vagyok, a végzősöket tanítom, így gondolom sokatok nem ismer. Tudni kell rólam, hogy elvárom a kemény munkát, ellenben a lelki békére is nagy hangsúlyt fogunk fektetni - mondta mélyen beszívva a levegőt a végén. Elég hippis volt a stílusa, szóval sejtem mi fog következni. - Érzem a jó szellemek jelenlétét a teremben! Az aurátok fényesebben sugárzik mint a nap! De ne is húzzuk tovább az időt, kedveseim! Válasszuk ki a párokat! Nem bonyolult a rendszerem, olyanokat osztok be egymás mellé akik tökéletesen kiegészítik a másikat. Nézzük csak!
A tanár nő elkülönítette egymástól a táncosokat és a zenészeket, majd megragadott valakit az egyik csapatból, átrángatta a másikhoz forgolódott, méregetett, mormogott, beleszagolt a levegőbe, ezt addig ismételte amíg meg nem találta a tökéletes párt a személynek.
Minden jól is ment egészen addig amíg Ziat, Carter mellé nem akarta osztani.
-Nem tartom jó ötletnek - tiltakoztunk egyszerre a Katetel és a párossal.
-Miért?
-Együtt jártunk - magyarázta Zia.
-Az csak még jobb! - tapsolt Mrs. Ingrid teljesen figyelmen kívűl hagyva minket. - Akkor egymásra is vagytok hangolódva.
-Csúnya szakítás volt - próbálkoztam.
-Ez esetben itt a tökéletes lehetőség, hogy elássátok a csatabárdot! - ölelte át a vállukat.
Zia és Carter váltott egy ideges pillantást.
-Majd én visszalépek, ha tényleg nem akar mással beosztani minket - sóhajtott fel Carter, erre Zia dühösen rá mordult.
-Nem kell a fényes páncélú lovagot játszanod, én is vissza tudok lépni!
-Feláldoznák magukat egymásért, milyen édes! - ujjongott a tanárnő, mire mind értetlenül meredtünk rá.
-Nincs szükségem rá, hogy megmentsen - mondta Zia.
-Nekem sincs szükségem rá - vágta rá Carter. - De jobb ha nem kerülünk egymás mellé, mert a végén halálra idegesítjük egymást.
-Idegesítőnek tartasz?!
-Nem ezt mondtam.
-De, nekem nagyon is úgy hangzott.
-Te sok mindent félreértesz amit nem kéne.
-Már megint kezded?
-Mit kezdek?
-És még észre sem veszi! Hát ez fantasztikus! Neked tényleg lassú a felfogásod.
-Bagoly mondja verébnek, azt sem vennéd észre ami az orrod előtt van.
-Még hogy én....
-Igen, te!
-Tudod mit? Ha ennyire ki akarsz lépni, akkor hajrá! Én biztos nem állítalak meg!
-Ne mond meg nekem mit csináljak, nem vagy a barátnőm!
-És ez kinek a hibája?
-Lépj ki te!
-Én aztán nem!
-Jó mert én se!
-Oké! - kiáltotta dühösen Zia.
-Oké! - kiáltotta vele egyszerre Carter.
-Fantasztikus - örvendezett Mrs. Ingrid.
-Ezek most tényleg? - kérdezte hitetlenkedve Kate.
-Igen - masszíroztam at orrnyergemet.
A pároknak fél órája volt megegyezni arról, hogy nagyjából milyen stílusban akarnak fellépni. Voltak itt nagy veszekedések, de legalább ők egymáshoz szóltak, nem úgy mint a bátyámék, akik egymástól a lehető legmesszebbre ülve duzzogtak.
-Oké, gyerekek - állt fel a színpadra Mr. Morgan. - Kik akarják először elmondani vagy bemutatni a többieknek mire számíthatunk tőlük?
Néma csend telepedett le a diákok között. Senki sem szeret első lenni, pláne ha csak harminc percet készülődtek. Mindenki legnagyobb meglepetésére azonban Carter magasra emelte a kezét egy pimasz vigyor kíséretében.
-Nagyszerű, Mr. Kane és Ms. Rashid! Kérem fáradjanak a színpadra.
Carter megragadta az elektromos gitárját, és felrohant a színpadra. Zia egy kicsit megrökönyödötten, ám magabiztosságot erőltetve magára követte.
A dal amibe a bátyám belekezdett nem más volt mint Ricky Martintól a Livin la vida loca.
Bármennyire is haragszom rá, meg kell hagynom, hogy ha van valami amihez az a barom ért, az a zene. Ugyan is ez a szám tökéletesen tükrözte a saját és Zia stílusát is, a hangulatáról már nem is beszélve. Emellett a dallam pont illett a lány két kedvenc műfajához, a latin- és az utcai tánchoz. És ezt Carter is pontosan tudta. Nem is kellett sokat várni, Zia összedobott nekünk egy pár egyszerű lépésből álló mintát a produkciójához.
Mint kiderült, Mrs. Ingrid ezúttal jól mondta, ez a kettő tényleg egymásra volt hangolódva.

She's into superstitions
{Szereti a babonákat)
Black cats and voodoo dolls
{A fekete macskákat és a voodoo babákat}
I feel a premonition
{Van egy olyan érzésem}
That girl's gonna make me fall
{Hogy ez a lány eléri hogy beléessek}
She's into new sensations
{Szereti az új dolgokat}
New kicks in the candlelight
{Az új izgalmakat gyertyafényben}
She's got a new addiction
For every day and night
{Minden éjjel és nappal új szenvedélye van}

Refrén:

She'll make you take your clothes off and go dancing in the rain
{Eléri, hogy levedd a ruháidat és táncolni menj az essőben}
She'll make you live her crazy life, but she'll take away your pain
{Eléri, hogy az ő őrült életét éld, de elveszi a fájdalmadat}
Like a bullet to your brain
{Mint egy golyó a fejedbe}
Come on!
{Gyerünk}
Upside, inside out
{Fejjel lefelé, kifordítva}
She's livin' la vida loca
{Őrült életet él}
She'll push and pull you down
{Magához húz majd ellök téged}
Livin' la vida loca
{Őrült életet él}
Her lips are devil red
{Az ajkai ördög vörösek}
And her skin's the color mocha
{És a bőre mocha színű}
She will wear you out
{El fog használni téged}
Livin' la vida loca
Come on!
Livin' la vida loca
Come on!
She's livin' la vida loca

Woke up in New York City
{Felébredni New York városában}
In a funky cheap hotel
{Egy béna, olcsó hotelban}
She took my heart, and she took my money
{Elvette a szívemet és a pénzemet}
She must've slipped me a sleeping pill
{Bizonyára altatót adott}
She never drinks the water and
{Sosem iszik vizet}
Makes you order French champagne
{Eléri hogy francia pezsgőt rendelj}
Once you've had a taste of her
{Egyszer megízleled őt}
You'll never be the same
{És sosem leszel ugyan olyan}
Yeah, she'll make you go insane
{Igen, meg fog őrjíteni}
Come on!

Refrén:

Upside, inside out
She's livin' la vida loca
She'll push and pull you down
Livin' la vida loca
Her lips are devil red
And her skin's the color mocha
She will wear you out
Livin' la vida loca
Come on!
Livin' la vida loca
She's livin' la vida loca
She'll make you take your clothes off and go dancing in the rain
She'll make you live her crazy life, but she'll take away your pain
Like a bullet to your brain
Come on!
Upside, inside out
She's livin' la vida loca
She'll push and pull you down
Livin' la vida loca
Her lips are devil red
And her skin's the color mocha
She will wear you out
Livin' la vida loca
Come on!
Upside, inside out
She's livin' la vida loca
She'll push and pull you down
Livin' la vida loca
Her lips are devil red
And her skin's the color mocha
She will wear you out
Livin' la vida loca
Come on!
Livin' la vida loca
Come on!
She's livin' la vida loca
Come on!
Gotta la vida loca!
Gotta, gotta, gotta la vida loca!
Gotta, gotta, gotta la vi'...