A suli királya (Jikook) nélküled~

8. Kiderült hogy vezér vagyok

Remélem tetszeni fog! 🙄
Jó olvasást! 💜✨

(Hétfő)

Be értem a suliba és amikor a folyosóra értem az teli volt. Itt meg mi van? Körbe néztem és láttam hogy Taehyung kiabál valakinek Jinék meg körbe álják nehogy eltudjon menekülni. Jimin is ott van aki rám néz aztán vissza hogy láthassa hogy ott mi történik. Jaj Taehyung. Te állandóan bajt csinálsz. Oda mentem és el löktem az embereket hogy közelebb tudjak menni.

- Taehyung. - Löktem meg háturól. - Mi van bazmeg te is kérsz? - Fordult meg és ütött volna meg de lefogtam a kezét. Amikor meglátta hogy én vagyok és hogy hogyan nézek rá, egyből félelmet kezdet mutatni. Most bevernék neki eggyet de sok az ember. És Jiminék is figyelnek és MINDENKI.

- Taehyung takarodj innen! - Kiabáltam rá amitől össze húzta magát és a földet kezdte nézni. - Nolmáris vagy? Aish, meg ígértél nekem valamit! Komolyan mondom neked el ment az a pici eszed is. Húz el innen és vidd el többieket is! - Bólintot eggyet és el ment, Namjoonék meg követték. Mindenki sokkosan nézet engem. Ahj bazmeg csak le ne bukjak.

El indultam a fiú mosdóba. Amikor be értem megmostam az arcom. Fel néztem és a tükörből láttam hogy Jiminék mögöttem vannak és engem néznek. - Ez mi volt? - Kérdezte Jimin. - Közöd? - Mondtam flegmán és ki mentem onnan de ahogy el mentem Jimin mellet, meglöktem őt. Had éreze hogy utálom.

Egyből a termembe mentem.
Amikor be értem mindenki engem nézet. Nem így akartam hogy felismerjenek. Jól elszúrtam.
Le ültem a helyemre. Vagyis nem a helyemre ültem ami a legelső pad volt. Teljesen hátra ültem a sarokba. Fel tettem a lábam az asztalra és néztem ki a fejemből idegesen. Még mindig néznek. Hát gondolom még nem látták így viselkedni a kis "stréberüket" akit állandóan szívatnak, piszkálnak és ütnek...

De mától minden más lesz. Úgy döntöttem hogy nem kedden vagyis holnap kezdődik a móka. Ettől a pillanattól fogom ki mutatni hogy ki vagyok. Jeon Jungkook vagyok. A rossz fiúk vezére.

Még MINDIG engem néznek közben páran sutymorognak. - Ennyire helyes vagyok hogy néztek? - Kérdeztem cinikusan. - Azt nem mondanám. - Mondta az osztálytársam Ten és közelebb jött. Na mutatok nekik valamit. (:
Fel keltem és szép lassan odasétáltam hozzá. Kezdenek sokan lenni itt a terembe de nem baj. Annál jobb.

Oda értem hozzá és az ő arca meg az enyém kb 5 cm távolságra ált egymástól. - Velem így nem beszélhetsz! - Mondtam szemeibe nézve. - Na eldobod a stréber éned? - Nevetet fel. Utánna folytatta úgy hogy már komoly volt. - 2 héttel ezelött azért könyörögtél nekem hogy ne bántsalak mert fontos eseményre kell menned, most meg itt pattogsz nekem. - Mondta. - Szerintem jobban teszed ha magadal foglalkozol mert nem lesz jó vége. - Mondtam és megfordultam azért mert el akartam indulni vissza a helyemre de megfogta a kezem és vissza rántot. - Miért? Talán hívod anyucit? - Nevetet fell a többiek meg már nagyon figyeltek. Pont akkor értek ide Taehyung-ék is. Kezdődjön a móka. Meglöktem őt és ezután be vert nekem. Vártam 1-2 másodpercet aztán neki estem. A földön kötött ki én meg addig ütöttem amíg vért nem láttam rajta. Amikor kész lettem leszálltam róla.

A tanterem teli volt. Itt voltak már Jiminék is. Kimentem onnan és mindenki követet. - Most mivan? - kérdeztem idegesen. - Hát főnök az van... - Kezdet bele Jin de Taehyung befogta a száját. Ki mondta hogy főnök. - Hülye vagy? - Orditott rá Taehyung.

- Mi az hogy főnök? - Kérdezte az eggyik osztálytársam és már az egész iskola figyelt. Pár tanár is már itt volt. Bólintottam Taehyungra hogy elmondhatja azt hogy én vagyok a vezér.
- Hát akkor itt az idő. Kedves emberek. - Kezdet hangosabban beszélni. - Bemutatom nektek az új vezéreteket. Jungkookot. - Mondta és közelebb sétáltak hozzám. Mindenki el kezdet sikítani meg újongatni. Rosszabra számítottam.
Ki mentem a suliból a fiúk meg jöttek utánam. A cuccom bent maradt... Majd ki hozatom valakivel.

Ki értünk és elkezdtünk nevetni. - Ez nagyon nagy volt. - Mondta Taehyung nevetve. - Ja. - Mondtam énis. Nem bírom én ezt. Mégis ki akarok békülni Jiminékel. Nem bírom nélküle. Ő az én életem. Másra nincs szükségem. Nagyon hiányzik. Kell nekem.

Vissza mentem és még mindig ott volt mindenki a folyosón. Amikor megláttak engem azonnal abba hagyták a beszélgetést.

Körbe néztem és meg láttam Jimint. Nagy mosoly lett arcomon és oda mentem hozzá. Megfogtam kezét és el kezdtem őt húzni a mosdóba. Amikor be értünk becsuktam az ajtót mögöttem. Vissza fordultam és Jimin érzelem mentes arccal bámult rám.
Kicsit megiettem de nem mutattam ki.

Épp kezdtem volna be a beszédbe de akkor mögöttem nyitódót az ajtó. Mina, Tzuyu, Kai, Jackson, Han, Sehun és Yeonjun lépet be rajta. El áltam az útból hogy be tudjanak jönni. Amikor be akartam csukni az ajtót akkor egy fiú akart bejöni. A faszomat már. - Nagyon gyorsan húz el innen míg szépen mondom. - Mondtam idegesen. Ő elfutott én meg becsaptam az ajtót. Jiminre néztem aki nagy szemmekel nézet ahogy a többiek is. - Tényleg te vagy a vezér? - Kérdezte Mina nagy vigyoral az arcán. - Igen de kusolj már az istenért. - Kiabáltam rá aztán Jiminre néztem.

- Szóval..- Fújtam eggyet. - Sokszor mondtad már hogy utálsz de nem tudom elfogadni. Úgy terveztem hogy végleg be fejezem veled mert utálsz, de nem megy. Nem tudok nélküled élni. - Könnyeztem be. Ő még mindig érzelem mentes arccal nézet. - Szeretlek Jimin. Nem akarok veled többet veszekedni. - Mondtam és a földet kezdtem nézni.

Közelebb jött és cinikusan elmosolyodot. Egy olyan szót mondott végig a szemembe nézve amitől teljesen össze törtem. Nagyon nem vagyok jól. Ennyi idő után csak úgy ezt mondja. Ennyi éves szeretet, erős barátság után szimplán véget vet mindennek ezzel az egy köcsög szóval. Inentől más lesz az életem nélküled, remélem tudod...

- Utállak. - Lököt el a vállával és ment ki. Én magam elé bámulva nézek ki a fejemből. Engem néztek Jackson-ék de nem érdekelt. Egyetlen egy szó járt a fejembe amitől a szemeim meg teltek azonnal fájdalmas könnyekkel. "Utállak".........

_________
_________

Itt a kövi rész.
Remélem nem lett annyira rossz.
Hamarosan hozom a kövi részt.
💜💜✨