𝐑𝐞𝐪𝐮𝐞𝐬𝐭 | Hyunjin ff. | SZÜNETEL!

[ 3. rész ]

De a rövid ideig tartó érzés hamar elmúlt, mikor a falazása után fittyet hányva hálálkodásomnak ott hagyott a francba. Mit vártam tőle, de most úgy őszintén?
Mondjuk nagyon haragudni rá nem tudok, mivel kimentett Haneul kezei közül.
Egyszer ez a fiú nagyon megbánja.

Telefonom őrült csengésére kaptam észbe, még mielőtt benyitottam volna a lakásomba. Barátnőm neve villogott a képernyőn és a zöld gombot oldalra húzva hallgattam.

- Na mi az ami olyan fontos, hogy pont hazatérésem előtt hívsz? - halásztam elő a kulcsokat.

- Ez mind a véletlen műve, de nem fogsz hinni a fülednek, megvan a megoldás!!

- Mi?! - nyitottam be és majdnem a táska is kiesett a kezemből.

- Nem biztos, hogy beválik, mivel ehhez pasi is kell. De vagy olyan bájos, hogy sikerüljön - valamiért olyan érzésem van, úgy mosolyog jelenleg, mint egy idióta.

- Várjunk mi...? - hallgattam el, majd megcsóválva a fejem folytattam. - Ezt nem telefonon kellene megbeszélni, ha végeztél a tánccal, írj - tettem le a telefont. A hétvégi nyugalmamnak is annyi, agyalhatok a barátnőm, még ismeretlen ötletén. De hogy értette azt, hogy kell hozzá egy pasi?
Mivel tudom, hogy az tánc órái nem valami rövidek, hanem jóval hosszadalmasabb, főleg úgy, hogy ősz vége van, ami azt jelenti, hamarosan fellépnek a karácsonyi bálon egy előadással.
Megpróbáltam elütni az időt, de amíg vártam, inkább csak fetrengtem, minthogy értelmesebb dolgot csináljak. Pár órán belül kaptam az üzenetet, és a címet ahova menjek.

•●•●•

Az étterembe érve kerestem barátnőmet, aki integetve nekem köszöntött. A mosolya levakarhatatlan volt, remélem is, hogy valami jó dolgot eszelt ki.

- Na mesélj, mi az amin annyira mosolyogsz?

- Az ötletemet saját magadnak köszönheted - mosolygott és a telefonján keresett valamit.

- Ezt hogy ért....-a készüléket felém nyújtva mutatott meg egy képet. Én és Hyunjin voltunk rajta, amint megtart mielőtt a földre estem volna. Hirtelen a tüdőmbe reked a levegő, annyira hirtelen jött ez az egész. - e-ez honnan van?

- Az egyik alsóbb osztályos diáklány kapta le, szerencséd van, hogy ismerem és nem rakta ki a suli oldalára, mivel a suli újság szerkesztőség tagja. Akkor aztán olyan pletykák születnének...

- Remélem tudod, hogy ez csak félreértés. Éppen menekültem mikor bele ütköztem és csak megfogott, hogy el ne essek. De ettől nem értem, hogyan lett ötleted - mit magyarázkodok, úgyis túlgondolja.

- Hát nem érted? Soha nem volt még pasid. Szerinted Haneul továbbra is rajtad lógna, ha már valaki melletted lenne? - osztotta meg gondolatait.

- Ezzel mire is akarsz célozni? - dőltem hátra ételemet félbe hagyva.

- Ahj Minseo csak kérd meg Hyunjint, hogy legyen az ál pasid. Ha nem is több időre, legalább csak addig míg Haneul fel nem adja - a kijelentésére félre nyeltem, és mellkasomat ütögetve próbáltam enyhíteni köhögésemen.

- Te neked teljesen elment az eszed? Hyunjin a suliban a lányok ideálja, majd pont tőle kérdezzem meg, hogy "hé nem akarsz egy ideig a pasim lenni haha".
Semmi közünk egymáshoz, az meg egy másik tészta, hogy nem is érdeklem, és ő sem engem.

- Mégis ő lenne az egyetlen, aki meg tudná tántorítani úgy igazán a zaklatódat. Vetély társak te is tudod. Túl sok jó pasi, akinek nagy szája van és képes kioktatni a másikat nincs a suliban, a legjobbak között is ahogy a képen látható Hyunjinnel, ha pár szót is, de váltottál. És nem annyira idegen már számodra.

- Te és a hülye ötleteid...

- De lehet simán bele menne! Nézz magadra, gyönyörű vagy, sosem vágtál fel mások előtt a dolgaiddal, plusz mindig a legjobb oldaladat akarod mutatni. Hatalmas szíved van és nagyon könnyen meg lehet téged szeretni. Na és nem hinném, hogy mikor megfogott nem éreztél valamit - egy pillanatra abbahagytam az előttem lévő étel piszkálását ami a barátnőmnek is feltűnt.

- Na ugye, gondoltam, hogy megmozgatott. Azért az az arc igazán csábító lehet közelről - húzogatta szemöldökét. Hozzávágtam egy darab húst, mire vihogva fogott hasára. - De most komolyan, egy próbát megér. Max kerülni fog, nem mintha eddig sokat találkoztatok volna.

- Még átgondolom.. nem olyan egyszerű dolog ám ez. És hogy kérjem meg? Írjak rá? Hívjam fel?

- Dehogy, szimplán hívd el úgy mint most engem egy ebédre. A hasát biztosan szereti, és ha nem is miattad a kajáért eljönne - nevetett.

- Haha, de vicces. Remélem tudod, hogy te fizeted a kajám - álltam fel.

- Jó jó, de mond, hogy nem egy zseni vagyok! Más, jobb ötlettel nem tudtál volna elő állni. Nem kell, hogy rendes kapcsolatotok legyen, csak elég ha azt mondja a barátod, Haneul szeme láttára. Vagy azt tetteti mintha megcsókolna vagy.... - sújtó pillantásokat vetettem rá, így tudta, hogy jobban teszi, ha elcsendesedik.

Elköszöntünk egymástól és lassan haza felé ballagva gondolkoztam a mondandóján. Mérlegelni kezdtem a dolgokat és fejben megpróbáltam össze illeszteni a képet, miként jöhet ez ki.

Van egy olyan érzésem, hogy én ezt nagyon nem fogom megúszni...

2022.12.26.