Újrakezdés BEFEJEZETT

Part 18

Harry már túl volt három órán Dombledorral és már egészen jól bírta az elméjében való turkálást.
-Ma már pegpróbálkozom belepillantani az igazgató elméjébe. - mondta a fiú határozottan, majd belekortyolt a kezében lévő italba.
-Biztos vagy benne hogy felkészültél rá? -húzta fel a szemöldökét Harryvel szemben ülő bájitaltanár.
-Nem tudom, de úgy érzem hogy meg kell tennem, valahogy fogy az időnk. - Piton meglepődött. Még nem akarta neki elmondani hogy hamarosan el kell hagyniuk a kastélyt, mivel Dumbledor egyre gyanakvóbb lett kindekettőjük felé és már nem egyszer észrevettd hogy figyelik őket.
-Renben. Ha sikerül valamit kiderítened, azonnal gyere ide. -utasította a fiút.
Mikor elindult az igazgatói irodába, már egy olyan megérzés kínoztha hogy ez lesz az utolsó napja amit a kastélyba tölthet, ezért komótosan sétálva szívta magába a hely eszenciáját.
Az irodához érve már kopognia sem kellett mert szinte azonnal nyílt előtte az ajtó.
-Jó estét drága fiam! - mosolygott rá az idős mágus.
-Jó estét igazgató úr.
-Gyere igyunk egy kis teát mielőtt elkezdenénk. - intett a kezével mire megjelent két csésze tea az asztalon.
Harry vonakodva  de megitta a teát, addig  az igazgató lényegtelen ostobaságokról kérdezgette, amire meglepő őszinteséggel válsaszolgatott. Mire rájött hogy valószínűleg Veritaserum volt a teába már keső volt, Dumbledor már a pálcát felétartva be is hatolt a gondolatai közé. A szer hatására a védelme szinte semmivé lett és az igazgató assz összes emlékét láthatta. Minél tovább volt az idős mágus Harry fejében, annál nagyobb vérszomja kezdett érezni, ami Harryt is cselekvésre ösztönözte.
Nagy nehezen mozgásra bírta a testét és ő is megpróbált az igazgató elméjébe hatolni, ami nagy meglepetésérd sikerült is neki.
Az öreg mágus gondolati között rengeteget szerepeltek a tündérek, és az elpusztításukra irányuló tervei. Néha néha felbukkant egy egy képfoszlány egy gyönyörűen aranyló gömbről, de Harry nem tudta megállapítani higy hol van, csak egy sötét erdőt látott, és egy kőemelvényt.
Minél hosszab ideig próbált kutakodni, de nem sokáig tudta magát tartani, hatalmas fejgörcs csapott le rá, amitől elvesztette a koncentrációját és a világ fordult egyet.
Látta higy Dumbledor sem tudja magát tartani és visszazuhant a székébe, amitő egy kicsit feleszmélt, és nagy nehezen összeszedve magát az ajtó felé kezdett botorkálni. Már majdnem elérte az ajtót mikor az kinyílt és egy kéz rántotta ki a folyosóra, majd egy húzást érzett és minden elsötétült körülötte.