Elmentünk sétálni mielőtt a kamionért mentünk, figyeltük az embereket, csak újra megbizonyosodtunk arról mennyi ember nem képes elfogadni a másikat és mennyien bánjak egymást. Leültünk egy padra és elkezdünk beszélgetni arról, hogy mennyire nem értjük például a rasszista, homofób embereket. Aztán vettünk egy szendvicset az utcában lévő hajléktalannak. Olyan hálás volt, nagyon megérte.
Az este sajnos hamar eljött, bármennyire is próbáltuk elkerülni, már a parkolóban állunk és vesszük át a kamiont. Mindent elvégeztünk, eddig viszonylag zökkenőmentesen ment. Elvezette Boris a raktárig. Mikor beparkoltunk, egy középkorú férfi jött velünk szemben. Ki akarta pakoltatni velünk a kamiont. Nagyon idegesek voltam.
-Na akkor, pakolják ki. Ellenőrzés.
Borison nem látszott, hogy ideges lenne, gondoltam valahogy csak kimagyarázza. Gyerünk Boris. Megszólalt a férfi, hogy csak viccel és mehetünk aztán elkezdett nevetni.
-Most komolyan? -mondta Boris és feltolta a fekete napszemüvegét.
-Bocs, srácok. Tudok a küldeményről, nagyon pikkel rátok a feladó. Mondta, hogy mindenképp csináljak úgy mintha ellenőrzés lenne. Ez a küldemény igazából egy lecke volt és azt üzeni, hogy magatokra kell vállalnotok mindent. Különben nektek annyi, igen ezt szó szerint így mondta. Nem tudom, hogy kerültetek ilyen helyzetbe, de nagyon nagy veszélyben vagytok. -fejezte be
Ott még fel sem fogtuk mekkora a veszély, sőt még sokkal azután sem.
Ez az ember elsőre nem is tűnt gonosznak, de később, mikor kiderült ki is volt, Ő és mennyi mindent is tett...
Addig rengeteg minden történt. Sokszor megmondom őszintén majdnem fel is adtam. De ezekről majd később. Ezután haza gyalogoltunk, köszöntünk Peter-nek, a hajléktalannak akinek délelőtt adtunk enni, elmesélte, hogy azért él az utcán mert elvesztette a munkahelyét és nem veszik fel így sehova. Megbeszéltük vele, hogy holnap is lejövünk hozzá.
Itthon Hobie már aludt, úgyhogy nem vette észre, hogy milyen későn értünk haza. Éjjel azt álmodtam, hogy Hobie és Boris is meghalt, ott álltak anyám mellet. Nagyon régóta nem volt rémálmom, de most ugyan úgy zihálva keltem, hatalmas megkönnyebbülés volt felkelni. Magamhoz öleltem Popcsikot és próbáltam vissza aludni.
Sziasztok! Köszönöm, hogy elolvastátok. Ha van kedvetek vote-oljatok és kommenteljetek, sokat jelent.
Hogy vagytok mostanában? Remélem jól, vigyázzatok magatokra!❤
ESTÁS LEYENDO
Szél, Homok és Csillagok (Javítás Alatt)
FanficAz Aranypinty fanfiction Spoilereket tartalmaz a könyvből és a filmből egyaránt Theodore Decker, apja halála után maga mögött hagyta Las Vegast. Visszatért New Yorkba, ahol Hobie tárt karokkal fogadta őt. Theo bármennyire is boldog volt, hogy vég...
