- Petőfi úr! Hogy képzeli, hogy így kivonja magát a közösségi életből!
Sándor összerezzent a széken.
-Jesszus, Jani, befosatsz már korán reggel! Tudod, hogy posztraumás stressz szindrómám van Arisztotelésztől.
-Nem baj. Sokkterápiával kigyógyítunk.
János leült Sanyi mellé.
- Nagyon kimerültnek látszol. Ennyire megviselt a tegnap?
Sanyi ásított egyet.
- Dehogy. Csak nem aludtam valami jól, ennyi az egész. Ööö, Jani?
- Igen?
- Nem tudod véletlenül, William miért bámul minket feltartott hüvelykujjal?
Jani döbbentem elfordította a fejét. Will tényleg mosolyogva mutogatott neki mindenfélét.
- Szerintem hanyagoljuk.
Sándor felnevetett.
- Vannak még más dilisek is a buszon. Én eddig Kosztolányiék műsorán derültem.
- Karinthyék, oké? - kiáltott oda neki Frankenstein szörnye.
- Mi az, Frici, kisebbségi komplexus? - vágott oda Kosztolányi.
- Kettőnk közül rád igaz a kisebb jelző.
- Hé, mi ez a személyeskedés?
- Ez nem személyeskedés. Én csupán egy tényt közöltem - mondta önelégült vigyorral Frigyes.
- Komolyan mondom, ez jobb, mint az Izaura - nevetett Petőfi.
- Úgy néz ki, az az öregasszony nem találja olyan szórakoztatónak - intett fejével Jani egy idős néni felé. Való igaz, a néni nem volt elragadtatva a duó reggeli performanszától. Odament a fiúkhoz, majd belekezdett egy rendkívül érdekfeszítő monológba a kultúrált viselkedésről. Dezső és Frigyes illedelmesen végighallgatták a tíz perces előadást, majd mikor a néni megállt levegőt venni, Kosztolányi hátba veregette Karinthyt és megszólalt:
- Barátom, te aztán valóban egy igazi nőmágnes vagy!
A buszban minden ötven év alatti utas felröhögött. Szegény anyóka, felmérve a helyzetet, inkább visszaült.
- Mekkora állat ez a kettő - mondta János. Próbálta nem kinevetni a nénit, ugyanis kicsit megijedt attól, mi van, ha sztrókot kap, de úgy tűnt, az öreglánynak a zavartságon kívül más baja nincs. Termoszát Sanyi felé tartotta.
- Kávét?
Ő örömmel elfogadta.
- Te leszel az oka a koffeinfüggőségemnek.
- Kínálnálak inkább kokainnal?
- Miért, van?A buszút további része nyugodtabban telt. Azaz egy incidens még történt, mikor a néni leszállt, a fiúk pedig hatalmas mosollyal az arcukon integettek neki. Az idős polgár még motyogott egy "Ezek a mai fiatalok" - ot az orra alatt, de ezen kívül nem történt semmi. Miután végre megérkeztek az állomásra és leszálltak, Will odasietett hozzájuk.
- Aztán nehogy ma meggondold magad! - szólt oda Sanyinak.
- Majd meglátjuk, ki fogja meggondolni magát! Addig is, megadom neked azt az örömöt, hogy azt hiszed, van esélyed.
- Big w'rds, mine own friend.
- Úgy csipkelődtök, mint az öreg házasok - szólt János.
Sanyi és Will elhúzott szájjal néztek egymásra.
- Fúj...
Az újabb megjegyzés elkerülése érdekében a két vetélytárs nem szólogatott be többet egymásnak. Jani vigyorogva lépkedett a kettőjük között.
- Mikor kezdődik a meghallgatás? - kérdezte.
- Háromtól, mikor már az óráknak és a köröknek is vége - felelte Sándor.
- Milyen darab lesz?
- Valamelyik harmadikos srác rendezi - vonta meg a vállát Will.
- Valami drámaibbnak jobban örülnék. Vagy egy musical - nek.
Sanyi kérdőn nézett rá.
- Te tudsz énekelni?
- Nem.
Ezt hallva egyikük sem tudta megállni röhögés nélkül. Az iskola portáján Sanyi levált tőlük, és a B-sek öltözője felé vette az irányt. Will és Jani a folyosó jobb oldalára, az A-sok öltözője felé fordultak. A fülkében már ült két diák. Ha János emlékezete nem csal, a lenyalt hajút Endrének, a gombafrizurásat pedig Janusnak hívják.
- Mondom, utálok itt lakni - mondta dacosan Ady.
- Sokkal jobb lenne ez az egész ország, ha mindenki rám hallgatna - duzzogott a másik.
Endre kérdő tekintetet vetett rá.
- Mégis miben kéne rád hallgatni?
- Hát... Mindenben!
- Janus, az isten szerelmére, még érvelni se tudsz!
- Csak azért, mert nem hagysz érvényesülni!
Jani és Will tekintetüket egyik fiúról a másikra kapkodták. Kissé olyan volt, mintha egy teniszmeccset néznének.
- Ebben a suliban mindig muszáj valakiknek veszekedni? - súgta oda Will - nek.
- Kenyeret és cirkuszt a népnek - válaszolt.
Az öltözőbe belépett az egyik lány osztálytársuk.
- Szia, Emily - köszönt neki William.
- Sziasztok!
Az ajtóban azonban megállt.
- Ezeknek mi bajuk? - mutatott a vitatkozó Endrére és Janusra. A páros a magas hangon történő eszmecsere mellett a heves gesztikulálásba is belekezdett.
- Erre próbálunk rájönni mi is.
- Inkább visszajövök később. Túl sok itt nekem az ember - ezzel a kijelentéssel ki is ment az öltözőből.
- Endre, te nem érted. Itt nem magával az országgal van a baj, hanem a benne élő emberekkel.
- Igen, viszont az országot a benne élő emberek alkotják, szóval Janus, amit mondasz, az faszság.
- Mit faszság, te sokkal nagyobb ökörségeket hordassz össze!
- Szerintem én is megyek inkább - mondta János Will -nek - nem igazán szeretem a konfliktust.
- Én viszont tuti végignézem. Ahol dráma van, nekem ott a helyem!
- Majd meséld el, melyikük kapott agyvérzést.
Jani felbaktatott a második emeletre. Remélte, hogy a negyedik év végére legalább jó segge lesz a sok lépcsőzéstől.
ESTÁS LEYENDO
Tízek Társasága
FanficKépzelj el egy világot, ahol az irodalom óra nem unalmas. Vagyis pont de, viszont számodra az irodalom életre kel, hiszen Arany János és Shakespeare ül egymás mellett egy elit gimnázium A osztályának első padjában. Ez a könyv az az irodalmi bolondok...