365 napos írástechnikai kihívás válogatások.
Mindenkit ösztönzök rá, aki szeret írni, vagy fejlődni szeretne, hogy csinálja velem a kihívásokat.
Jelölj meg, küldd el üzenetben, vagy kommenteld be te is a feladatok megoldásait, szívesen elolvasnám ők...
Feladat: Milyen történetet tudsz kerekíteni ebből az alapszituációból:
-a stewardess pezsgőt iszik az első osztályon?
Oops! Bu görüntü içerik kurallarımıza uymuyor. Yayımlamaya devam etmek için görüntüyü kaldırmayı ya da başka bir görüntü yüklemeyi deneyin.
Alkonyodik, az égbolt vörös fátylat zúdít magára, és a repülővel teli utasok vacsorához készültek. Sophie és Ursula, stewardessként dolgoznak már lassan hat éve. Nem csak a munkában, de a magánéletben is sok időt töltenek együtt. Barátságuk még gyermekkorban alakult ki, és azóta rendíthetetlenül támogatják egymást. Sietve előkészítik a vacsorát, majd az utasok kívánságát szem előtt tartva felszolgálják. Miután végeztek a teendőikkel, leülnek a jelenleg teljesen üres első osztályra és vacsora közben pletykálni kezdtek.
– Te láttál helyes férfit? Az én oldalamon csak arrogáns, gazdagnak tűnő idős urak, vagy idióta elkényeztetett férfik voltak. - kérdezi Ursula, miközben mohon a szájához emeli villáját. Sophie becsukta szemét, és nagy levegőt vett.
– Nem láttam semmi extrát, mondjuk szerintem neked most bármelyik megfelelne... – nevetett, majd igyekezett elhajolni a felé érkező rizsszemek útjából. - Bolond vagy te nő, ugye tudod, hogy ezt nekünk kell feltakarítani?
– Bánom is én, a lényeg, hogy megérdemelted. Hallottad, hogy mi történt hétfőn? – Hangja izgatottságba csapott át. Sophie fejét rázva elővett táskájából egy drága pezsgőt, amely a gazdagok számára volt félretéve. – Ezt meg hol szerezted? Sajnos nem ihatunk munka közben. – mondta, majd a hányós zacskóba öntötte a narancslevet és odatolta poharát. Közelebb hajolt, majd belekezdett.- Megölték itt azt a gazdag nőt, akivel az exem megcsalt. Szőke volt, szilikonos, tudod ilyen cicababa. Sajnos nem voltam beosztva tegnapelőtt, de megnéztem volna a helyszínt. Megérdemelte amit kapott.
– Igen, én dolgoztam, a rendőrök szerint a tettes profi munkát végzett, mivel a gyilkos fegyvert nem találták meg, és azonosítani sem tudták. A barátját gyanúsítják, veszekedtek az eset előtt. Kényszerleszállást hajtottunk végre, alig tudtam megnyugtatni az utasokat. - mondta, majd lerázta magáról a morzsákat, felállt és rátette a tálcáját a kiskocsira. - Gyorsan elrámolok pár ülésnél, és folytatjuk. - menetirányba helyezte a kocsit.
– Mindig a férj a gyilkos, vagy a szerető. Oké siess vissza és meséld el részletesen amit láttál, addig iszok még egyet, és beteszek valami ütős zenét. - Sophie helyeselt, majd elindult kifelé. A másodosztály előtt egy férfi megszólította.
– Elnézést hölgyem! Merre találom a mosdót?- kérdezte. Haja ébenfekete fürtökkel takarta el vállát, szeme pedig a lámpafénytől zöldes árnyalatot öltött. Hátrafordult a nő és egy kék ajtóra mutatott, a férfi megköszönte, és az ajtó felé vette az irányt. Az utasok fele már végzett is a vacsorával, ezért Sophie villám gyorsan összegyűjtötte a tálcákat, melyek nagy halomban sorakoztak egymáson. Meglátott egy gyermeket, aki könyörgött az anyjának egy kis desszertért, de a nő rá se figyelt, ezért menet közben kedvességből egy sport szeletett tett a kisfiú elé. Visszasietett barátnőjéhez, és vígan mesélni kezdte még az ajtó előtt, az iménti eseményt.
