Number five (TUA) ff. //Befejezett//

9. Fejezet

Te jó ég emberek! 150 ember olvasta a történetemet! Ezt nektek köszönhetem. Szóval köszönöm babáim! 🥺❤️ Jó szórakozást! ❤️
Bármikor írhattok privátban is! Válaszolok mindenkinek.

Five

Istenem de gyönyörű. A hosszú szőke haja a vállára omlik és a reggeli napfény megcsillog az arcán. Szeretem ha korábban ébredek, mint ő, olyankor mindig bámulom a csodás vonásait. Persze azt is imádom, ha arra ébredek, hogy cirógatja a hajamat vagy az arcomat.
Pillanatok múlva mozgolódni, ébredezni kezd mellettem. Kinyitja a káprázatos szürkés kék szemét és rám mosolyog.
- Szia.. - mosolyog rám és elpirul a tegnap este történései miatt.
- Szia! - én is mosolygok amiért elpirul. Olyan gyönyörű... - Gyönyörű vagy bébi!.. -válaszul megcsókol és hozzam bújik.
- Van kedved ma eljönni velem egy buliba? - kérdezem vigyorogva. - Ott lesznek a barátaim és megakarnak ismerni téged.
- Van kedvem de... én még soha nem voltam buliban... - lenéz a kezére és babrálni kezd a takaró gombjaival.
- Végig melletted leszek és hamar eljövünk. Jó? - valójában én se szeretnék menni de megígértem, hogy elviszem oda Bethet azért cserébe, hogy nem mondják el neki a titkomat.
- Rendben! - mondja mosolyogva.

A nap hátra lévő részében Betty tanult én pedig elkezdtem a Büszkeség és balítéletet, néha pedig elmerültem a barátnőm szépségében. Amikor koncentrál beleharap a gyönyörű telt ajkaiba, ez természetesen elindítja a fantáziámat. Elhesegetem a piszkos gondolataimat és visszatérek a könyvhöz.

Elizabeth

Próbálok tanulni de egyszerűen nem tudok másra gondolni, csak a tegnap estére.. Néha érzem magamon a tekintetét, máskor pedig én nézek rá és látom, hogy tetszik neki a könyv.

3 óra múlva kész vagyok az összes tanulni valómmal, Five pedig elszenderedett. Ránézek az időre és látom, hogy már 6 óra. Elmegyek zuhanyozni. A forró zuhany kicsit oldja a feszültséget az izmaimban és ellazít. Félek a bulitól és Five barátaitól.
Amikor végzek a zuhannyal és visszamegyek a szobájába, hogy felvegyek egy elfogadható ruhát, már ébren van. Felveszem a rózsaszín hosszú ujjú pólómag egy fekete farmerral és elkezdenék sminkelni amikor Five megállít. Megfogja a kezemet és a szemembe néz.
- Nincs szükséged sminkre! Gyönyörű vagy. Kérlek ne sminkelj ma! - néz rám könyörgő arccal. Sóhajtok majd beleegyezően megcsókolom. Indulnék, hogy a hajamat megszárítsam de megint megállít és közelebb von magához. A fejemet a mellkasához szorítom ő pedig átölel és a fejét az én fejemre teszi. - Szeretlek Elizabeth... - súgja a hajamba.
- Én is szeretlek Five... - sziszegem a mellkasa mellett. Még szorosabban magához ölel és sóhajt egyet.
- Soha nem akarlak elveszíteni...
- Nem fogsz.. - majd egy csókkal űzöm el az efféle kételyeit. Ő pedig viszonozza.

8 körül elindulunk a buliba és 15 perc múlva már a helyszínen is vagyunk. Kiszállunk az autóból és összekulcsolja a kezünket.
- Ne félj bébi... - súgja a fülembe. A forró leheletétől és a nyugtató szavaitól kiráz a hideg. Belépünk egy hatalmas házba ahol tombolnak a velünk egy korú fiatalok. Néhányan egy asztalnál dobálnak ping-pong labdát sörös dobozokba, mások pedig egy táncolnak vagy beszélgetnek, meg persze mindenki iszik. Pár másodperc múlva a kezembe nyomnak egy piros, műanyag poharat amiben valamilyen piros alkohol van, a srác aki adta nekem még visszaüvölt, hogy ez málnás vodka. Belekortyolok és az édes íz nagyon jól esik, ugyan akkor furcsán éget az alkohol. Nagyon finom.
Five büszkén sétál velem kézen fogva az épület hátulja felé, ahol egy kanapé van. Leülünk, majd egy vörös hajú, zöld szemű lány jelenik meg és üvöltve üdvözöl minket, majd közelebb jön Five-hoz és megöleli. Five csak az egyik karjával öleli át, mert nem akarja elengedni a kezemet. Először bosszúsan nézek a lányra de végül rájövök, hogy mindenkit öleléssel üdvözöl és nem csak Five kap ilyen megtiszteltetést.
Hozzám fordul és engem is mosolyogva megölel.
- Szia csajszi! Veronica vagyok de hívj csak Ronie- nak. Az urad már rengeteget mesélt rólad. - kacsint egyet és aztán Five- ra néz, hogy lássa a reakcióját. De ő csak elmosolyodik, átkarolja a derekamat és magához szorít. Megnyugtat az érintése...
Visszaülünk a kanapéra de néhány másodperc múlva egy egész csapat jön üdvözölni minket.
- Szia öregfiú! - üvölti a csapat elején álló fekete hajú, barna szemű srác. - Ő a csaj? -bólintok. Majd ő is tudatja velem, hogy Five-nak be nem állt a szája ha rólam volt szó. Ez jól esett.. Amikor egytől egyik mindenki bemutatkozott eltűntek és Five meg én véglegesen is leülhettünk a kanapéra. A hangfalakból üvölteni kezdett a Queen, Bohemian Rhapsody-ja. A szívem repesni kezdett, a kedvenc együttesem... Amikor Five is meghallja a zenét, megsimogatja a derekamat és elmosolyodik.
1 óra múlva újra közénk gyűlik a hatalmas csapat és az egyik lány fel kiálltja, hogy felelsz vagy merszezzünk.
- Az micsoda? - súgom oda Five fülébe alig hallható hangon. - Csak egy hülye játék.. - súgja vissza. - Mi nem játszunk! - jelenti ki Five komoly tekintettel.
- Miért nem? - kérdezi mosolyogva egy fekete, göndör hajú lány akinek feltűnően kék szemei vannak.
- Mert nem! - rivall rá Five.
- Csak egy kört! Utána kiszállhattok! - győzködi a fekete hajú fiú. Five sóhajt és beleegyezik.
- Felelsz vagy mersz? - kérdezi tőlem kedvesen Ronie.
- Merek.. - válaszolom megszeppenve.
- Ez könnyű lesz. Csókold meg Five- ot! - majd kacsint egyet. Engedelmeskedek Ronie-nak és megcsókolom szívem választottját.
- Most te jössz! - mondja egy hang.
- Felelsz vagy Mersz? - kérdezem találomra a fekete hajú lányt.
- Merek. Egyértelműen... - morogja. Már most nem szimpatikus ez a lány.
- Húzz le egy üveg alkoholt. Te választod ki, hogy milyet. - mondom neki.
- Gyerekjáték... - megfogja az egyik üveg málnás vodkát és elkezdi inni.
- Five! - mondja a lány vészjósló mosollyal. - Felelsz vagy mersz?
- Felelek...
- Mi volt a legnagyobb hazugság amit valaha mondtál egy számodra fontos embernek? - kérdezi tőle a lány mosolyogva.

Five

Ez most komoly? Megígérték, hogy meg se próbálnak lebuktatni.
- Azt mondtam neked, hogy csinos vagy.. -vágok vissza Mary-nek mosolyogva. A fekete hajú lány csöndben marad és mérges pillantással bámul rám.
- Viszont mi megyünk.. jó? - kérdezem Bettyt aki észre veszi rajtam, hogy tényleg menni szeretnék és feszült vagyok, úgyhogy bólint egyet és feláll. A csoport egyhangúan marasztalni próbál minket de meg sem állunk.
- Sziasztok! - köszönünk el mindenkitől.

- Minden oké? - kérdezi Beth a kocsiban tőlem.
- Persze, csak nagyon felidegesítettek és veled szeretnék lenni... kettesben. - a combjára teszem a kezem és megsimogatom. Bólint és elindulunk az Akadémia felé...

Sziasztok! Itt is lenne az új rész! 🥺🥵❤️ Írjátok le kommentbe a véleményeteket az új karakterekkel kapcsolatban is! 😉
-Köszi ❤️