Az esőben ázva csókoltál // H.S.

II. Tizenötödik

A születésnapom január huszadika, ami most szerencsésen egy péntekre esett. Amikor felkeltem, és Harry felé akartam nyúlni, sajnos a hideg paplanba ütköztem. Szomorúan nyitottam ki a szemem, és a telefonom felé akartam nyúlni. Megdörzsöltem a szemem, majd szinte azonnal észrevettem a rózsát az éjjeli szekrényen, egy félbehajtott lappal együtt. Az álom szinte kipattant a szememből, és izgatottan vettem a kezembe az üzenetet.

Próbáltalak csókokkal ébresztgetni, de sikertelen volt. Nem akartalak felkelteni. Sietek hozzád. Nagyon szeretlek. H. xx

Vigyorogva fogtam meg a rózsát, majd azonnal írtam neki egy rövid SMS-t arról, hogy mennyire köszönöm a rózsát, és én is nagyon szeretem. Hihetetlenül jól indult a huszonhnegyedik születésnapom a barátomnak köszönhetően. Felkaptam magamra egy melegítőt, valamint egy kötött pulcsit, és végre elhagytam a szobámat. Harry tegnap nálam aludt, de már korán indulnia kellett, mert a forgatás nem vár magára. Ha jól emlékszem, két hét múlva végre befejezik a munkálatokat és sokkal több szabadideje lesz. Láttam rajta, mennyire kimerült az utolsó hajrá miatt, és ráférne egy kis pihenés. Tegnap este ameddig vacsorát főztem kettőnknek, éppen a szövegét tanulgatta. Felajánlottam, hogy gyakorlok vele, bár ez nem volt annyira effektív, mint amennyire szerettük volna. Szinte minden második mondat után valamelyikünk elnevette magát, vagy mivel nem emlékezett megpróbált improvizálni. Szerinte ő sokkal jobban meg tudta volna írni, mire csak a fejem csóváltam. 

 Harry munka előtt főzött le kávét, így hálásan öntöttem magamnak egy csészébe, és leheveredtem a kanapéra. A közösségi oldalakon a rajongók már felköszöntöttek, néhány ismerős SMS-t írt, így lustán válaszolgattam rájuk, amikor csengettek. Értetlenül álltam fel, és elhúztam a számat, amikor végignéztem magamon, de nem volt mit tenni. Szélesre tártam az ajtót, és meglepve néztem Chloe-ra. Egy boldog szülinapot feliratú héliumos lufit tartott a kezében, és széles vigyorral ugrott a nyakamba.

- Boldog szülinapooot - húzta el az 'o' betűt. Hangosan felnevettem, miközben viszonoztam az ölelését. - Harry küldött, hogy ne unatkozz, ameddig ide nem ér - ismerte be, én pedig mosolyogva megforgattam a szemem.

- Milyen meglepetésre számíthatok még? - érdeklődtem, miközben bezártam a bejárati ajtót. Levette a kabátját és a cipőjét, majd sejtelmes mosollyal vonta meg a vállát.

- Ha elmondanám, akkor nem lenne meglepetés - válaszolt nemes egyszerűséggel. - Tessék. Az ajándékod majd később - nyomta a kezembe a héliumos lufit. A fejem csóváltam, és elvettem tőle. A nappaliban otthonosan levágta magát a kanapéra.

- Nem vagyok túl öreg egy héliumos lufihoz? - kérdeztem a szemöldökömet ráncolva. Úgy nézett rám, mintha éppen azt mondtam volna el neki, hogy megöltem valakit. 

- Az ember sosem lehet túl öreg az ilyenekhez. Ha megszületik a baba az első szülinapjára tele rakom az egész házat rózsaszín lufikkal. Majd segíthetsz megszervezni - ajánlotta fel kuncogva, miközben végigsimított a hasán. 

- Honnan veszed, hogy lány lesz? - emeltem a tekintetem az égre. Chloe-nál már semmin sem lepődök meg. 

- Egyszerűen csak érzem. Majd ha anya leszel, te is megérted - válaszolt drámaian. Megforgattam a szemem, majd felálltam. 

- Kávét? - kérdeztem a kanapé előtt ácsorogva. Chloe gyorsan válaszolt valakinek a telefonján, majd bólintott.

- Köszi - felelt anélkül, hogy rám nézett volna. Összeráncolt szemöldökkel sétáltam a konyhapult elé, majd neki is töltöttem a még forró italból. Adtam hozzá egy kis tejet, valamint két cukrot, mert a falra vetített érzelmek alatt sikerült megtanulnom, hogy szereti a kávéját. Amikor visszaértem hozzá, gyorsan elrakta a telefonját, majd a táskájához nyúlt, és előszedett belőle egy borítékot. - Ezt oda kell adnom - vonta meg a vállát.