Ars Poetica

Humanoid

Kivülálló vagyok,
Egy bevándorló
Nem az enyém ez a test
Csak elvettem egy halottól

Nem vagyok ember
Vagy inteligencia
A gondolataim hamisak
És nem tudom mi az a logika

Mik az érzelmek?
Mi van a szívedben?
Az enyémben vér kering
Még is, mi fűti a tiedet?

Hol érzed a boldogat
S milye fáj ha szomorú
Hogy néz ki a magány, hány éves?
Milyen az idő, ha múló?

Nem tudom milyen
Mikor érzel és élsz
El fogok bukni a vizsgán
Naiv ki nem élt félszt

Én időtlen vagyok
Egy árny a jelenben
Jelenés a múltban
És emlék a jövőben

Nem vár rám a halál
Így nincs is mitől félnem
De ez választ el attól
Hogy tudjam milyen az élet