Ars Poetica

9:30

A fák közt elvegyülve állok
Figyelem a ködöt, ami ellepi az utcát
Nem is olyan messze szól a zene
És valaki ott áll mellettem
Akivel rágyújtok egy cigire
És elszívjuk ketten
De közben figyelem a ködöt
Ami ellepi az utcát
A gondolataim messzebb járnak már
Mint ahonnan a zene szól
Mert hozzád tartanak
A szobádba
És ott vagyok veled
Ha más nem, gondolatban