𝓽𝓱𝓮 𝓰𝓲𝓻𝓵 𝔀𝓱𝓸 𝓼𝓪𝓿𝓮𝓭 𝓱𝓲𝓶 | 𝓓𝓻𝓪𝓬𝓸 𝓜𝓪𝓵𝓯𝓸𝔂 |18+|

𝓓𝓾𝓻𝓸! |16+|

ℂ𝕒𝕤𝕤𝕪

Hermionéval kettesben üldögéltünk a szobánkban. Tanulnunk kellett volna, de mi inkább a beszélgetés mellett voksoltunk. Mivel az ágyamat túl puhának találtam, ezért szokásomhoz híven most is a földön pihentem.

Mellettem hevert a Sötét Varázslatok Kivédése tankönyvem, de még arra sem méltattam, hogy átlapozzam az aktuális leckét. Természetesen sosem tanulhat eleget az ember, de úgy éreztem, ennek a tárgynak az idei ismereteivel már rendelkezek, mert Harryvel megtanultam a varázslatokat tavaly Dumbledore Seregében.

- Ronaldot hívtam meg Lumpsluck karácsonyi bulijára - tájékoztatott a lány, majd folytatta. - Harry, ha jól tudom, Ginny-vel megy.

Fantasztikus, gondoltam, így valaki olyat kell kerítenem, akivel nem olyan szoros a kapcsolatom. Sóhajtottam egyet, mire a lánynak rögtön leesett a tantusz.

- Ha gondolod, megmondom Ronnak, hogy mással akarok menni - javította ki magát. Értékeltem a gesztust, de nem élhettem vele.

- Köszi, de majd megoldom valahogy - mondtam, majd felálltam.

- Most mit csinálsz? - kérdezte Hermione, miközben végig figyelte a mozdulatot.

Gondolataim végigszántották az agyamat, és egy bizonyos névnél megálltak. Ezzel az invitálással boldoggá tehettem, amire szerintem az utóbbi időben a legjobban vágyott.

- Meghívom a kiválasztottamat - mosolyogtam, és egyből kislisszoltam az ajtón. Késő este volt, így szinte semmit nem láttam. Levettem a bokacsizmámat, viszont így a hideg kő fagyossága csipkedte a talpamat. Figyelmen kívül hagytam, mert mindenféleképpen el akartam érni a választotthoz.

Kezemet végigfuttattam az öreg falakon, mikor egy sarokhoz értem. Úgy éreztem, hogy órák óta futok fel a második emeletre, pedig csak néhány hosszú percig tartott odaérnem. Megálltam a fiú mosdó előtt, csakúgy, mint múlt szombaton. Mutatóujjamat a kilincsre helyeztem, és teljes terjedelmemmel az ajtóhoz szegeztem a fülemet. Víz csobogására lettem figyelmes, ami vagy a zuhanyzóból vagy a csapból származik. Imádkoztam, hogy a másodikkal legyen dolgom, ezért határozottan beléptem a terembe.

A sötétségtől hezitáltam, de végül közelebb léptem a mosdókagylókhoz. Amikor odaértem, megbizonyosodtam, hogy ott nincs senki, így bizony, valaki fürdik, pontosan a mellettem elhelyezett zuhanyzóban. Fél szemmel odanéztem, és csak a karját láttam meg, de ez éppen elég volt, hogy az azon éktelenkedő Sötét Jegy miatt beazonosítsam Draco Malfoyt. Meztelenül.

Amilyen gyorsan csak tudtam, az ellenkező irányba fordultam, hogy nehogy olyan dolgokat is meglássak, amiket nem szeretnék. Mégis mit vártam egy fiú mosdóban? Még szerencsém is volt, hogy társaság nélkül zuhanyzott.

- Roseblade, nem gondoltad volna, hogy én is szoktam fürdeni? - nevetett szarkasztikusan, majd lenyomta a csapot, és a mellette lévő széken elhelyezett törölközőért nyúlt. A pamut anyaggal előbb alaposan letörölte a vízcseppeket, végül a dereka köré csavarta.

- Elnézést, azt hittem, hogy csak a mosdókagylót folyatja valaki - mondtam zavartan, de ez őt cseppet sem zökkentette ki, mivel ismételten felröhögött.

- Javítanod kellene a finom hangok megkülönböztetésén - ironizált, majd megfordított magával szemben. A fülemben a vérem lüktetni kezdett, mikor megláttam a gondosan kidolgozott felsőtestét. Széles vállain még egy-egy vízcsepp is megcsillant, ami így oda vonzotta a tekintetemet. - Tetszik a látvány?

Már hogy a fenébe ne tetszene? Nem bírtam vele betelni, de annyi pénz a világon nem volt, hogy ezt be is valljam neki. Pár hónappal ezelőtt, ha valaki azt mondja, hogy Malfoyra fogom csorgatni a nyálamat a fiúvécében, elmegyógyintézetbe zárattam volna az illetőt.