title

VTM

Halihó! Ő itt az új rész, megkésve bár, de szerintem igényes folytatás veszi kezdetét. Köszönöm, hogy követed a történetemet! Jó érzés másokkal megosztani az én kis világomból részleteket. :)
Have fun!!!

Egyből hívtam Cole-t, és kértem tőle, hogy rögtön találkozzunk a mozi előtt. Azt mondta jó, de remélem sietni is fog és odaér mire én ott leszek. Nyomaszt az ügy amíg nem tudja, hogy mi történt, Alec-ék meg kint vannak terepen és senki nem fedezi őket. Bármi történhet.

Cole ott ült a bejárat előtti bőr fotelek egyikén amikor én felfutottam a mozgólépcsőn. Rögtön felállt amikor meglátta, hogy futva érkezek és mutatta a kezével, hogy maradjak csöndben. Ő is gyorsan lélegzett, ebből láttam, hogy sietett az érkezéssel. Sejtette, hogy fontos dologról lesz szó késő este. Befutottunk az egyletbe a mozi folyosóján keresztül. Úgy néztünk ki, mint két filmőrült akik késésben vannak a premieréről, és a világért sem akarnak lemaradni az első húsz perces unalmas reklámról.

Végül abba a kis tárgyalóterembe mentünk, ahol először találkoztunk. Rögtön beugrottak azok a bizonytalan emlékek. Az, hogy nem tudtam mire számítsak amikor először voltam ott és laikusnak, esetlennek éreztem magam. Habár nem nagyon változott meg a helyzet azóta, azt tudtam, hogy nélkülözhetetlenek az információk amiket hozok és végre nem én leszek az aki hallgat. Történetet mondok el a mentoromnak, remélem a leendő társamnak. Ez még akkor is jóleső izgalommal töltött el, pedig tudtam, hogy tilosban járunk és Cole kicsit sem fog örülni.

-- Ülj le! -- Intett.

Megfordult, hogy becsukhassa az ajtót és közben lassan ingatta a fejét, aztán leült velem szembe. Úgy kulcsolta össze a kezét, mint a régi akciófilmekben a nyomozó amikor kihallgatja a vádlottat. Nem tudtam kivenni a tekintetéből, hogy mire gondolhat.

-- Szóval Cole, az a helyzet, hogy benne vagyunk a csávában. -- Körítettem kelletlenül.

Megrándult a szája széle és egy kicsit elmosolyodott. -- Hát azt mindjárt gondoltam. -- Mondta. -- Csak az a kérdés, hogy én eddig miért nem tudtam róla és milyen csávába.

Elmeséltem neki mindent attól kezdve, hogy Alec kint megvárt a házunk előtt az autóban és elmondtam neki a Bages történetet nevekkel együtt. Annál a résznél, amikor Kaynt először megemlítettem, terhes lett a pillantása és egész végig zavart maradt amíg beszéltem. A végére már rendesen bele is pirultam a mondandóba.

-- Mit gondoltatok, meddig fogjátok ezt titokban tartani? -- A tenyerébe temette az arcát. -- Tisztában vagytok azzal, hogy ez nem rólatok szól?

-- Tudtuk, hogy bejelentenéd Baget! -- Próbáltam hárítani. -- Előbb meg akartunk bizonyosodni arról, hogy tényleg köze van a masterhez.

-- Ez nem így működik. Az Istenit! Hát biztosak voltatok benne, hogy nem tiszta igaz?

-- Ő... Hát igen, de...

Cole felállt.

-- Értesítek mindenkit. Addig legyél a két fiú segítségére!

-- Rendben.

Átfutottam a gépterembe és bekapcsoltam azt a gépet amit Kayn püfölt alig egy órával az előtt, hogy kiderültek az információk és elkezdődött volna az akció. Még friss volt bennem az amit tanultam. Rögtön megnyitottam a VTM-et. Ez a program segítette a diszpécser és a terepügynökök kommunikációját. Az adatbázisában megtalálható volt az összes kiadott füles száma és a számokhoz rendelt nevek is, így tudtam, hogy melyik tartozik Alec-hez és Kaynhez. Felvettem a sajátomat és beleszóltam.