title

Mi?????

Másnap fáradtan indultam el otthonról. Még úgy is, hogy délig aludtam csekélyke három órát sikerült. Ehhez képest különös módon feldobott a hideg északi szél, ami átsüvített a Woston Center falai között és szemből az arcomba fújt. Nem shoppingolni igyekeztem, csak a 210-E busz pont a bevásárlóközpont melletti pályaudvarról indult. Alechez mentem. Mire a busz lerakott nála, megszállt valami végtelen nyugodtság. Alec szüleinek az autója sehol, ahogy számítottam rá. A kertváros csöndes, hétvégi hangulatban volt.

Alec függönye be volt húzva, így hát kopogtattam az ablakon. Arra számítottam, hogy majd kinéz és beszól valamit, hogy húzzak el vagy hasonló, de nem tette. Kinyitotta az ablakot és közönyösen vissza ült az íróasztalához.

-- Szopás az élet, huh? -- Jegyezte meg.

-- Nem mondanám. -- Bemásztam a szobába és meg akartam nézni, hogy min dolgozik az asztalnál, de ahogy látta, hogy közeledek, becsukta a könyvet.

-- Úgysem értem mit írsz le. -- Háborodtam fel. -- Minek rejtegeted azt a vackot?

-- Igazad van. -- Azzal újra kinyitotta a könyvet és írni kezdett.

-- Milyen nyelv ez? -- Kérdeztem egy kis tanulmányozás után.

-- Nem tudom a nevét.

Meglepődtem. Hogy lehet úgy megtanulni egy nyelvet, hogy az ember ne tudja a nevét?

-- Gondolom erről sem szabad többet tudnom... -- Leültem az ágyra.

Felém fordult.

-- Kétszáztíz E huh?

-- Igen. Még hétvégén is tömeg van rajta. -- Válaszoltam, mintha nem lett volna egyértelmű, hogy csak szokásosan témát akar váltani.

-- A kertváros átka, hogy itt hétvégén csak egy darab normális busz jár keresztül, ráadásul mindenki a végállomásig megy.

-- Unalmasabb veled csevegni mint egy lánnyal. -- Jegyeztem meg.

-- Te meg undokabb vagy mint egy lány. Kötekedsz ahelyett, hogy átgondolnád amit mondok és próbálnál kapcsolódni a beszélgetéshez.

-- Bocsi. Éhes vagyok.

-- Azért kötekedsz velem mert te éhes vagy?

Fintorogtam egyet és elővettem a táskámból az uborkás szendvicsemet. Nem válaszoltam  neki.

Aztán egy-két óra eltelt úgy, hogy Alec tanult és én is írtam a magyar beadandómat hétfőre jobb tevékenység híján. Aztán sikeresen belealudtam és arra keltem, hogy ki kell mennem a mosdóba.

-- Használhatom a mosdót?

-- Jó reggelt! Szerinted milyen érzés látni, hogy szunyálsz, miközben én írom a sok sulis szart?

-- Hát felteszem nem jó, ha így ki vagy akadva.

-- Eltaláltad.

-- Hosszú volt az éjszaka. -- Nyújtózkodtam egyet.

-- Jah. Képzelem mennyire megterhelő lehet random srácoknak illegetni magad Mate buliján.

-- Ezt megkaptam. Honnan tudod? Mate a haverod?

-- Nem mate, hanem a szőke.

-- Micsoda közhely...

-- Nekem mondod... Focizni szoktunk együtt. Erre ma elújságolja, hogy kit sodort felé a szél.

-- Eh. Ciki...

-- Megegyeztünk, hogy jó csaj vagy. -- Nevetett Alec.

-- Jó, hogy ekkora az egyetértés köztetek...

-- Megérdemelted. Ha egy lány játszik a fiúkkal, az ugyanolyan mintha fordítva történne.

-- De nem egy buliban...

-- Nézőpont kérdése.

-- Kicsit középkorú a gondolkodásmódod.

-- Szerintem ez a normális. Bocs.

-- Értem. De akkor miért vagyok még itt?

-- Mert szerintem jól tudnánk együttműködni.

"Jól tudnánk együttműködni." Mi?????