8. rész

1.2K 62 0
                                    

Hétfőn unalmasan telt az iskolaba vezető út. Beérve szokásosan megvettük a kávét és a szendvicset. Épp sétáltunk volna fel a lépcsőn mikor Jungkook úgy kigáncsolt, hogy nem csak ráestem a kávémra még a fejemet is bevertem a lépcsőbe. Szerintem már vérzett mikor felkeltem és kérdőn pillantottam Jungkookra.
-Mi a baj hercegnőm elestél? -kezdte gügyögve rendkívül gúnyosna. Mégis mi ütött ebbe.
-Ezt me-... -nem tudtam befejezni mert elkapta az arcom és mint a kisbabáknak összeszorította, pont úgy hogy csücsörítsek.
-Hogy miért csinaltam? Még is miért ne csináljam? De komolyan? -nevetett rám. Ekkor már könnyesek voltak a szemeim. Ekkor leesett:

"De ne hidd hogy ezután kedves leszek. Az ártana a rosszhíremnek."

Értem. Mekkora seggfej. Ezt nem hiszem el.
Ebben a pillanatba már nem sírni akartam. Sőt... amit akartam azt meg is tettem. Lesöpörtem magamról Jungkook kezét felkeltem és hatalmas lendülettel adtam neki egy akkora pofont, hogy a fél arca vörös lett. Nem hittem volna, hogy ekkora erő van a kezemben. Nem baj. Leszarom. Ahogy ő is leszarja az érzéseimet. A mieimet? Nem ezek.... nem. Nem érzek csak gyűlöletet. Semmi mást. Olyan hülye vagyok meg magamnak sem vallom be hogy miért reméltem, Jungkook kedvesebb lesz majd velem. Rendkívül szánalmas, hogy ilyen naív vagyok.
-HÉJ.... VÁRJ MEG TE IDIÓTA HALLOD -ez nem Jungkook. Hála istennek. De akkor ki? Hátranéztem és realizáltam hogy Emma az.
-Mit tettem? Miért csináltam ezt mi történt? Emma...... segíts. -nagyon megijedtem a reakcióján.
-Mi a baj? Vagyis azt tudom, hogy Jungkooknál aludtal szombaton, rá is akartam kérdezni hogy milyen az ágyban, de nem hittem volna hogy ezek után ezt csinalja és....
-Emma! Mi az hogy milyen az ágyban? Soha nem feküdnék le egy ilyen barommal. Nem hogy a világ legnagyobb seggfejével veszítsem el.
-Jól van na ne haragudj, csak tudod olyan aranyosan nézett téged amikor előtte táncoltál. Mondjuk amikor leesett a sojud és behajultál megjelent a perverz mosoly, de amúgy nagyon cukin nézett rád.
-Mi van?
-Ja.... egész este ezt figyeltem. Azt hittem rádmozdul .... akkor leállítottam volna mert te is már részeg voltál. Nem akartam, hogy bajod essen.
-Ne legyél ilyen kedves baszki mert elsírom magam. -mondtam mire mind a ketten nevetésben törtünk ki.
-Én vagyok a nevetés tárgya ugye? -mikor meghallottuk mind a ketten felugrottunk, mert rendkívül megijedtünk a hírtelen jött vendégünktől.
-Hazudnék ha azt mondanám hogy nem. -mondtam gúnyosan mikor rekonstruáltam hogy meg mindig vörös a pofija.
-Menjek? -nézett rám Emma.
-Igen. -mondta Jungkook ellentmondást nem ismerő hangon. Rendesen én is megijedtem tőle.
-Akkor majd a teremben tali. Vigyázz magadra. -mondta Emma. Ő is megijedt szóval nem baj hogy megy.
-Most hogy elment. Beszédem van veled hercegnőm. -erre elkapta a csuklómat. Berángatott a lánymosdoba miközben idegesen szorította a csuklóm ami tutira be fog kékülni.
-Jungkook ez fáj engedj el.
-Nyugi nem fog sokaig fájni csak amíg meg nem szokod. -mondta miközben a falhoz vágodt és halálosan közel hajolt hozzám. Valahogy úgy sejtem nem a csuklómra gondolt. Teljesen hozzámsimult teljes teste. Rettenetesen forró volt. Mintha lázas lenne.
-Jungkook te lázas vagy.
-Ugyan hercegnőm ne beszélj baromságokat -ezzel megcsókolt. Nagyon rossz volt. Égtek az ajkai is. Erőszakos csók volt. Beharapta az alsó ajkam amiből azonnal kiserkent a vér.
-Jungkook te lázas vagy. -ezzel elöktem picit magamtól.
-Én jól vagyok oké!? -mondta de arca teljesen ki volt pirulva. Nem csak az a fele ami találkozott a tenyeremmel. Az egész arca teljesen vörös volt. Aztán egyszer csak elkezdett szédülni.
-Gyere. Gyere segítek, gyere ide. -megnyitottam a csapot és kicsit megmostam az arcát elővettem a földre zuhant hátizsákomból a sálamat ami kb. egy éve volt bene. Bevizeztem és a homlokára tettem. Szépen kivezettem a folyosóra. Szerencsére senki nem volt ott. Nem tudom, hogy néztek volna a tanárok ha egy fiút rángatok ki a lányvécéből. Besegítettem Kookiet az osztályterembe ahol mindenki körülzsongta. Azonnal ellöltek a srácról.
-Takarodjatok az utamból seggfejek. -kelt fel Kook és elkezdett a tömegen kersztül felém sétalni, de megbotlott a saját lábában. Ezzel pont rám esett, elérve hogy mindketten a földöm kössünk ki. Megint bevertem a fejem a pad sarkába. Azonnal elkezdett vérezni. Nem sokkal később már nem emlékszem semmire. Valószínű, hogy elájultam. Nem tudom mennyivel kesőbb egy rendkívül világos helyen keltem. Körbenéztem és megpillantottam a szomszédos ágyon Jungkookot amint engem figyel.
-Mióta fekeszek itt? -kérdeztem suttogva.
-Csak pár órája. Jól vagy hercegnőm? -fura. Aggodalmat láttam a szemében.
-Széthasad a fejem. Rosszabb mint a másnaposság pedig akkor is meg akarok halni.
-Agyrázkódasod van. Azt mondták hogy valószínűleg csak azért ilyen durva mert előtte már megrázkódott vagy hogy a picsaba kell mondani. És.... sajnálom hogy pont a lépcsőn gáncsoltalak ki.
-Te jól vagy? -teljesen ledöbbent.
-É.... én ?
-Nem a szomszéd kiskutyája. Van bent rajtad kívűl valaki?
-Nincs.... csak nem gondoltam volna, hogy az után, hogy elgáncsoltalak és majdnem megerőszakoltalak a sulimosdóban megkérdezed, hogy hogy vagyok. -hm... szóval ezért csinálta. Pedig kezdtem azt hinni, hogy nem csak dugásra megy. Tévedtem. Megint.
-Egyébként 41C° lázzal hozott be a mentő.
-Jézusom. Ugye már lejjebb ment? -néztem rá ijedten. -Tudom milyen a 40C° láz. Az ember csak szenved és azt akarja hogy inkább kimúljon.
-Az biztos, hogy durva de én inkabb azt akartam, hogy legyen vége és élhessek..... és bocsánatot kérhessek. Nem akartam, hogy bajod essen. Nagyon hülye voltam és tudom hogy ez nem mentség arra amit csinalta. Egyikre sem. De gondold át hogy ..... esetleg megbocsáltasz. Kérlek. -az utolsó szavát már csak suttogva mondta. Mintha könnyek gyérülnének a szemében. Folyamatosan a padlót figyeli és nem hajlandó felnézni.
-Megbocsátok. De nem felejtem el. És én is meg szeretnélek kérni valamire.
-Bármit.... vagyis.... halgatom.
-Légyszives legközelebb ha kanos leszel türtőztesd magad, vagy azon a lányon vezesd le az.......... indulataid aki miatt beindultál.
-Jó.... de most is azt csináltam. -mondta mire enyhe sokkot kaptam. Jeon Jungkook..... rám...... lehetetlen.
-Ez rossz vicc volt. -böktem ki végül.
-Bárcsak az lenne, de nem az. Törődj bele. -ezzel nagyon kényelmesen visszadőlt a betegágyára.
Nekem viszont már nagyon nyomott a húgyhólyagom ezért felültem és megindultam volna a mosdó felé.
-Te meg mi a szart csinálsz? -ez meg honnan a frászból került ide?
-Kimegyek pisilni. -szerinte még is miért indultam a mosdó felé?
-Biztos nem mész egyedül mi van ha megszédülsz és elesel? -igazság szerinte amióta felkeltem szédülök.
-Akkor mégis kivel menjek hugyozni? -csípőre tettem kezeim. Egy másodperc sem telt el és az én "szőke hercegem".... aki amúgy fekete, na mindegy..... már vitt is a vállán a mosdóba. Odaérve letett és várt hogy végezzem a dolgom.
-Ugye nem gondolod komolyan, hogy a szemed láttára fogom kiengedni a vizeletem?
-Miért most mi van azzal ha látlak közben. -ez komolyan gondolja.... én megőrülök.
-Jungkook.... szerinted én is olyan olcsó kurva vagyok mint a többi lány akire eddig rámozdultál?
-Nem.... te jobb vagy náluk.
-Akkor könyörgöm ne kezelj úgy. -erre a kijelentésre elkerekedtek a szemei megfordult és nem győzött bocsánatot kérni. Ilyan könnyű lenne elcsavarni a fejét vagy csak bűntudata van hogy miatta lett agyrázkódasom? Minden esetre nagyon jó érzés ilyen lekezelő én beszélni vele.






Hali gali..... ez elég béna rész, meg kicsit rövidebb is. Ne haragudjatok. Most csak ennyi telik tőlem.

További jó aktuális napszakot.😇💜👾

Miért csinálod? //Jungkook fanfiction😇💜Nơi câu chuyện tồn tại. Hãy khám phá bây giờ