Oroszlán A Kígyók Között, Avagy Létezik-e Kedves Mardekáros? 2

IX. 2 párszaszájú egy csárdában?

Az esős kviddicsmecs után még aznap este kiderült, hogy a hipotermia mellett még elkaptam egy csúnya tüdőgyulladást és ráadásul vizenyős lett a tüdőm. Éjszaka rettentően belázasodtam, köhögtem, orrot fújtam és alig kaptam levegőt. Olyan érzésem volt, mintha több 100 mázsa súlyt tettek volna a mellkasomra és sajnos Madam Pomfreynek nem volt éppen megfelelő bájitala, ezért egész éjszaka abszurd lázálmaim voltak, mint pl. Harry egy manóval beszélgetett az ágyán, meg egy éjjel senkit sem találtam a sötét kastélyban. Mintha mindenki felszívódott volna. Nem is értem...

Vasárnap reggel a javasasszony felkeltett, hogy kicserélje a homlokomon, meg a nyakamon lévő hideg borogatást.

– Köszötöp! –mosolygok a hölgyre bedugult orral.

– Ne köszönjön semmit! Ez természetes. –feleli katonásan és a kezébe fogott egy tiszta rongyot, hogy letörölje az izzadságtól nedves kis szőröket az arcomon. Ekkor egy fél perc múlva halkan kinyílt a gyengélkedő ajtaja és Piton lépett be rajta.

– Jó reggelt, Poppy! Itt az amit kért. –morogja a professzor és az ágyam végébe sétált.

– Rendben, Perselus. Tegye le oda az asztalra... –válaszolja oda sem figyelve.

– Milyen az állapota? –érdeklődik kifejezéstelen arccal, miközben fenyegetően felém hajolt.

– Magas láza van, torokfájás, arcüreggyulladás és a tüdejében felgyülemlett víz miatt lecsökkent a tüdő felszíne, amitől hiperventillál. Röviden nincs jó bőrben. –magyarázza a javasasszony. Ez valóban igaz volt, mert szaporán lélegeztem, de csak kevés levegő jutott be a szervezetembe– De délelőttre kutya baja se lesz. –fűzi hozzá.

– Értem. Még ma levélben értesítem az édesanyját a fejleményekről. –közli velem Piton– Viszlát. –távozik karót nyelten a gyengélkedőről és rögtön utána Madam Pomfrey is hátrament a palackkal a saját rezidenciájába. Hát ezek itt hagytak engem...

Később aztán visszatért a kezében egy maszkkal, amire rá volt erősítve egy gumi cső és végén meg ugyanaz a palack volt, amit a kedves házvezetőtanáromtól kapott a javasasszony.

– Ezt muszáj felvennie. –közli, miközben óvatosan felültet az ágyban és kipárnázza a hátam, nehogy kényelmetlen legyen, utána rajtam tartja az eszközt, mert túl gyenge vagyok. Ez a maszk csak a számat, az orromat és a fele arcomat takarja– Ezen a csövön keresztül fel fog szivárogni az orrához, vagy a szájához egy gáz, ami ha lejut a tüdejébe, reakcióba lép a vízzel és vízgőzt fognak termelni. Ez maximum fél perc alatt be fog következni, ezért azt javaslom, hogy minél hamarabb szívja be az összes gázt és tartsa vissza a lélegzetét, különben a várt hatás elmarad. Akkor lesz jó, ha úgy érzi, hogy "ég" a tüdeje. Akkor bátran vegye le a maszkot és lélegezzen mélyeket, hogy távozzon a tüdejéből a vízgőz. Hagyok itt lavórt, ha slejmet is köhögne fel. –magyarázza hosszan a javasasszony, közben én csak bólogatok. A számra illesztettem a maszkot és utána figyeltem az ágyam végében álldogáló hölgyet. Madam Pomfrey megérintette a pálcájával a palackot, mire abból villámgyorsan kiáramlott a gáz egészen hozzám.

Megpróbáltam a lehető legmélyebben venni a levegőt, de rettentően fájt a tüdőm. Azért sikerült megküzdenem vele, mert hamar elfogyott a gáz. Közben a szomszédos ágyban már felkelt Harry, de nem kezdeményezett beszélgetést, mivel jelenleg nem tudtam. Kb. 12-15 másodperc múlva már éreztem azt a forróságot, amiről a javasasszony beszélt. Azonnal elhajítottam a maszkot és a plafont bámulva mélyeket lélegeztem. Szemmel láthatóan elkezdett kiáradni a számból egy felhő szerű anyag és mindhármunk felett kavargott. Ekkor Madam Pomfrey levette az üveget a cső végéről és bevarázsolta a palackba a gőzt, mialatt én felköhögtem az összes sárga trutyit a lavórba. A végére a javasasszony kihozott pár gyógyító elixírt és letette az éjjeliszekrényemre.