My Precious Jewel - A legdrágább kincsem (Shownu x Kihyun, Monsta X)

Prológus

– Mindketten megőrültünk – haraptam mélyen a sóhajoktól kiszáradt alsó ajkamba, így visszafojtva egy izgatott, huncut vigyort, miközben töretlenül álltam társam tekintetét, ahogy ő egy könnyed mozdulattal szorította testemet a rozoga matrachoz, hangos ágyrecsegéssel.

Nem kellett több szó, heves csókcsatánk közben, szapora levegővételekkel vezettem kezeimet izmos mellkasához. Lassan, a pillanatot elnyújtva húztam végig kezemet elegáns nyakkendőjén, így közelebb vonva magamhoz. Felhevülten ziháltunk egymás ajkaira, ahogy ő hatalmas tenyereit kigombolt, fehér ingem alá csúsztatta.

Nos, igen. Shownu és én már a kezdetek óta munkatársak voltunk, a főiskola óta igazán közelről ismertük egymást. Amikor felvettek minket a rendőrséghez, nem is volt kérdés, hogy mi társak leszünk. Együtt oldunk meg minden ügyet, segítünk egymásnak, nem hagyjuk, hogy a másiknak baja essen. Ő volt az én nyomozó társam, az egyetlen, akiben őszintén megbíztam már nagyon hosszú ideje. Őszintén? Álmomban sem gondoltam, hogy egyszer ilyen helyzetben találjuk magunkat, szerelmes sóhajokkal, ölelkezve. Hogy mi volt ez a hirtelen fellángolás? Nem tudtam. Pár gyengéd érintés, kedves szavak, vigyázó tettek, de semmi több. És ekkor mégis úgy éreztem, szétszakít ez az érzés.

Elég volt csupán pár pillanat, piros arccal pihegve vezettem ujjaimat dús, sötét hajába, amint combjaimat barangolta be forró csókjaival, miután a nadrágom a padlón kötött ki. Gyengéd harapásokat ejtett, apró jelzéseket hagyva fehér bőrömön, majd övét kicsatolva hajolt kávéízű ajkaival az enyéimre, és már csak a tekintetéből láttam, hogy a mennyekbe akar juttatni.

Végül a vezetékes telefon éles csörgése szakította meg ezt a vágyaktól forró másodpercet. Még mielőtt bármi történhetett volna. Látni lehetett az arcán, hogy most tudatosult benne, mit is műveltünk. Én sem voltam rá büszke. Zavaromban kivörösödve zártam össze eddig széttárt lábaimat, és kapkodva húztam össze magamon ingemet. A telefonhoz sietve emeltem fel a kagylót.

– Kihyun! Most azonnal be kell jönnötök az őrsre! Fejlemények vannak, Lee elindult – hallottam meg másik társam, Minhyuk kétségbeesett hangját.

****
Vezetőnk minden szavát teljesítenünk kell.
Nem inoghatunk meg akkor sem, ha az életünket,
szabadságunkat veszélyeztetjük. Ez túl kockázatos.
De nem fordulhatunk vissza.
Követjük a bárót mindig, halálunk napjáig.