Maradj velem [Jungkook ff.]

10. rész

Augusztus 3., péntek...
Eljött az a nap, ami teljesen felforgatta az életem. Az a nap, amit én mitsem sejtve kezdtem meg. A nap, mikor minden megváltozott...

-Katy, gyere! Reggeli! - szólt anya 8:57-kor. Átöltöztem és lesétáltam a lépcsőn és leültem az asztalhoz. Miután megettem a pirítós kenyeremet, elmostam a tányérom.
-Kicsim, ma apáddal megyünk kocsit venni! - állt elém anya mosolyogva.
-Szuper. Milyen lesz?
-Még nem tudjuk. De majd meglátjuk. Délután 3-kor megyünk majd. Megleszel itthon addig egyedül?
-Ami azt illeti... már kérdezni is akartam. Elmehetek ma is Min-seoval valahova? Mondjuk fagyizni a Sticky Ricky fagyizójába? Mert tegnap a fagyizás elmaradt.
-Persze, menj csak! De 6-ra legyél itthon jó?
-Jó! - sóhajtottam és felmentem a szobámba. Felhívtam Min-seot aki örömmel beleegyezett egy találkozásba. Megfogtam a Két lépés távolságot, és folytattam ahol abbahagytam.
-Katy, elmennél a boltba almáért? - kiabált fel apa. Sóhajtottam egyet és lementem.
-Igen! - motyogtam. Megigazítottam a hajam és felvettem a cipőm.
Megfogtam az ezrest amit anya nyújtott és elindultam a legközelebbi élelmiszerboltba. Az utamat egyenesen a gyümölcsök felé vettem. Amint kiszámoltam a 6 almát, megláttam Jungkookot kisetálni a boltból. Ő nem látott engem. A 6 almával a pénztár felé mentem, végül kifizettem.
Miután hazaértem a visszajárót és az almákat letettem a pultra. 12:56.
-Na, látom megjöttél! Ebédelhetünk? - jött oda hozzám apa a nappaliból, mire bólintottam. Levettem a cipőm és leültem az asztalhoz. Anya gyorsan megterített és megebédeltünk. Ebéd után, 13:46-kor, csengettek.
-Katy, kinyitnád? - kérdezte anya. Sóhajtottam és odamentem az ajtóhoz.
-Szia! - láttam meg egy mosolygó fiút az ajtó másik oldalán.
-Öhm... Szia Jungkook. Mi járatban vagy itt?
-Csak meg akartam kérdezni mikor találkozunk legközelebb. Nam ötlete volt hogy valaki jöjjön ide hozzád megkérdezni.
-Aham! Hát nekem a mai nap nem jó, esetleg... nem is tudom. Szerda?
-Olyan későn? - kérdezte csalódottan.
-Nem tudom mikor érnék rá, csak mondtam egy napot. - nevettem fel.
-Jó, akkor szerda. - mosolygott, de távozásra való hajlamot nem mutatott.
-Öhm... még valami? - kérdeztem idegesen.
-Nem, ennyit akartam. - mondta de még mindig nem úgy nézett ki mint aki el akarna menni.
-Hát akkor én szerintem bemegyek. Tudod, még van egy kis elintéznivalóm... Akkor sziaa! -integettem neki és lassan elkezdtem becsunki az ajtót hogy adjak neki időt elköszönni tőlem.
-Szia, Katy! - mondta félig suttogva egy másodperccel az előtt hogy becsuknám az ajtót.
-Ki volt az? - kíváncsiskodott apa.
-Csak egy barátom. - mondtam és felmentem a szobámba. Újra előkaptam a könyvet. Gyorsan beállítottam egy időzítőt hogy majd 14:55-kor jelezzen hogy el tudjak készülni a találkozásra Min-seoval. Egy mondat közepén jártam mikor hirtelen megszólalt az időzítőm. Beletettem a könyvjelzőm és visszatettem a könyvet a helyére. Bementem a fürdőszobába és rendbeszedtem magam. 15:20 volt mire elindultam. Vagyis mire a taxi megjött. Megint... Fél 4-re már a megbeszélt helyen voltam, és Min-seo is.
-Sziaa! - köszönt oda, mire visszaköszöntem. - Készen állsz egy jó fagyizásra?
-Igen! - kacsintottam és bementünk a Sticky Ricky fagyizójába. Leültünk egy kétszemélyes asztalhoz és rendeltünk 2 poharas, karamellás fagyit.
-Képzeld, ma mentem a boltba álmáért és láttam Jungkookot, de ő nem vett észre.
-Húúú, komolyan? - kérdezte kíváncsian.
-Igen! Legalábbis szerintem ő volt mert csak addig láttam míg kiegy a boltból és akkor is csak a hátát. Ja, meg ma ebéd után becsengetett hozzánk. Az iránt érdeklődött, hogy mikor találkozunk legközelebb.
-Komolyan elment hozzátok? Egyedül?
-Igen, és alig akart elmenni! - mondtam nevetve.
-Tetszik neked? - kérdezte sunyi mosollyal.
-Mi? Ne hülyéskedj már! Dehogy! - mondtam miután kihozták a megrendelésünket.
-Figyelj, Katy! Én nagyon jó vagyok az ilyesmiben. Mármint, hamar kiszúrom az ilyeneket.
-Na jó, tudod mit? Csak együk a fagyit! - mondtam nevetve és kissé zavarba jöttem. - Nekem nem Jungkook az esetem.
-Hát akkor?
-Hát, inkább Mark. A Got7-ből. Tudod...
-Hé, egy igazi kpop fannal ülsz szemben, nincs olyan banda akit nem ismernék Koreában.
-Szóval ő. - mondtam nevetve.
-Szóval ő? - kérdezte féloldalas mosollyal Min-seo és a hátam mögé mutatott a bejárati ajtóra.
Hátrafordultam és megláttam Őt.
-Mark? - suttogtam és tátott szájjal néztem ahogy leül egy tőlünk nem messze levő asztalhoz.
-Akarod hogy magatokra hagyjalak? - kérdezte mosolyogva.
-Nee! - reagáltam azonnal. - Nagyon ciki lenne.
-Idehívjam? Szóljak neki? - kérdezte, érződött hogy tényleg elmenne.
-Ne! A BTS előtt már leégtem, nem akarok Mark előtt is! - mondtam kicsit hangosabban, mire idenézett.
-És ha távolabb mennék? - kérdezte és egy asztalra mutatott ami nem is volt olyan messze tőlünk.
-Nee! - suttogtam és ráztam a fejem, nehogy Mark megint idenézzen.
-Figyelj! A BTS megkedvelt! Honnan veszed hogy ő nem fog?
-Nem akarom hogy egyedül légy! - sóhajtottam.
-Figyelj, ha olyan lesz a helyzet Markal, úgyis elmennénk. Nem gond! Sőt... Örülnék ha a legjobb barátomnak egy idol lenne a barátja! - kacsintott.
-Hé! - mondtam felháborodottan.
-Komolyan! Szólok neki, legalább beszélj vele! - mondta és el vette az üres fagyis tányérom, az övébe tette és visszavitte a pultoshoz. Kifizette a fagyit és visszajött.
-Mennyi volt a fagyi?
-Ha vissza akarod adni az árát, nem szükséges! A vendégem voltál! És most nyűgözd le Markot! - mondta és oda ment hozzá. Mondott neki valamit, mire Mark mosolyogva idenézett. Bólintott és felállt, Min-seo elment a jobb irányba, Márk pedig idejött az asztalomhoz.
-Szia! - mondta - Az a lány azt mondta hogy szeretnél velem beszélni, de nem mersz odajönni hozzám. Leülhetek? - kérdezte illedelmesen és a szemben lévő székre mutatott.
-Persze! - válaszoltam.
-És miről akartál velem beszélni?
-Hát, tudod... - kezdtem, de a pincérnek hála, nem tudtam befejezni.
-Felvehetem a rendelést? - Markra pillantottam, aki ugyanezt tette.
-Kérsz valamit? - kérdezte.
-Csak ha te is. - mondtam, de ahogy kimondtam bénábbnak hangzott mint ahogy a fejemben. Felnevetett.
-Hát akkor egy kis teasüteményt? - kérdezte mire bólintottam. Min-seora néztem és láttam ahogy a telefonját nézi, néha-néha ránkpillant, de aztán visszanéz a telefonjára.
-Hogy hívnak? - kérdezte Mark miután elment a pincér.
-Katy, Katy Smith.
-Smit? - kérdezett vissza koreai akcentussal kiejtve a nevem.
-Smith. - mondtam nevetve.
-Te nem koreai vagy ugye?
-Nem, amerikai. 5 napja jöttem.
-Oh. Amerika? Azon belül?
-Los Angeles. - mondtam és kihozták a süteményeket.
-Hmm... - mondta és beleharapott az egyikbe. - Hmm, ez nagyon finom! Kóstold meg! - mondta, és kivettem egy ugyanolyat. Beleharaptam.
-Hmm..., ez tényleg mennyei!
-Mesélsz nekem Amerikáról? Mi a véleményed róla? - kérdezte.
-Hát, én személy szerint nagyon szerettem ott lakni. Minden közel volt szinte, és esténként olyan gyönyörűen ki voltak világítva az utcák! Csodaszép volt.
-Igen, az én véleményem is valami ilyesmi! - mosolygott. - Hé, van egy ötletem! Mi lenne ha mondjuk 8-9 körül megnéznénk itt az utcákon a fényeket? Sétálhatnánk egyet!
-A mai nap nem jó. 6-ig beszéltem meg a szüleimmel hogy maradok. - mondtam. Ránézett a telefonjára.
-Oh! - mondta csalódottan - 17:24. Hány percre laksz?
-10 perc taxival.
-Szuper! Esetleg van kedved még 26 percig sétálni? Utána még haza tudsz jutni 6-ra.
-Hát persze, miért ne?
-Nagyszerű! - mondta, felálltunk, megfogta a tálcát amin a sütemények voltak és visszavittük a pultoshoz. Ahogy kimondták a végösszeget a pénztárcámhoz kaptam hogy elővegyem a pénzem, de Mark rátette a kezét az enyémre, amitől a gyomromba pillangók kezdtek el repkedni és a szívem gyorsabban és hangosabban dobogott a torkomban - legalábbis úgy éreztem - mint eddig.
-Hagyd, majd én fizetek. - mondta és kifizette. Ránéztem Min-seora, aki tátott szájjal nézte végig az egészet. A kijárat felé mutattam hogy jelezzem neki, mi megyünk, mire bólintott.
-Indulhatunk? - kérdezte és kiléptünk a kávézóból. 17:28. - Van egy ötletem hogy hova menjünk. - mutatott jobbra - Arra van egy csendes utca, ott magunknak lehetünk mindenféle paparazzik nélkül. Nem szeretném ha azzal lenne tele az internet hogy egy lánnyal vagyok.
-Benne vagyok! - mondtam és elindultunk. Ahogy elértük azt a csendes utcát, leültünk egy lépcsőre.
-Azt mondtad öt napja jöttél. Vannak már barátaid? Persze azon a lányon kívül a kávézóban.
-Oh, nem nincs. - hazudtam. Azt akartam hogy tetszek neki - bár tudom ez furán hangzik - és úgy gondoltam ha elmondom hogy a BTS tagjai is azok, nem annyira fog kedvelni. Kegyes hazugság, nem?
-Hát, akkor mostantól eggyel több van. - kacsintott.
Még 20 percig beszélgettünk, mire 17: 49 lett.
-Na, szerintem nekem már indulnom kéne. A taxi nemsokára itt lesz. - álltam fel.
-Jó! - sóhajtotta. - Remélem holnap is láthatlak! Mondjuk 6-tól 10-ig?
-10-ig? - kérdeztem meglepődve.
-Igen, hogy legyen elég időnk.
-Jó, akkor 10-ig. - mondtam nevetve. Együtt visszaindultunk a fagyizóhoz, és láttam hogy a taxi már ott van.
-Oh, még jó hogy nem késted le! - mondta és kinyitotta előttem az ajtót, amin én nagyon meglepődtem. Beszáltam a járműbe és elköszöntem Marktól, a taxi meg elindult.
-Remélem nem késtem sokat. - mondtam.
-Nem, én jöttem túl hamar. -mondta a sofőr.
Miután hazaértünk kifizettem a taxit és a házunk felé fordultam. Egy autót láttam a házunk előtt. Először csak azt gondoltam hogy jött anyáékhoz valaki, de miután anyáék hatalmas mosollyal az arcukon jöttek ki, rájöttem hogy az a mi kocsink. Tátott szájjal néztem a fekete Audira.
-Na? Hogy tetszik? - kérdezte apa és óvatosan végigsimított a motorháztetőn.
-Ez tényleg a mi kocsink?? - kérdeztem döbbenten.
-Igen, megyünk vele egy kört? - kacsintott apa és beszáltunk. Nagyon jó illat volt az autóban, kellemes.
-Menjünk egy kört a háztömb körül. - javasolta anya. Míg haza nem értünk, elmeséltem a mai napom, persze a Markos részt sem hagytam ki.
-És esetleg megengednétek hogy holnap 6-10-ig Markal legyek?
-Persze, menj csak! - kacsintott anya miközben kiszáltunk a járműből. Bementünk a házba és leültünk az asztalhoz vacsorázni. Vacsora után felmentem a fürdőszobába és lefürödtem. Miután kész lettem bementem a szobámba és néztem egy filmet. Mikor vége lett, fél 10-kor lefeküdtem aludni.