Maradj velem [Jungkook ff.]

15. rész

Pár másodperc múlva, lépteket hallottam meg a lépcsőn.

Hirtelen lenyílt az ajtókilincs, de az ajtó nem nyílt ki. Lefagyva néztem végig ezt a rövid jelenetet. Kb 3 másodperc után, már nyílt is az ajtó, és láttam, hogy Jungkook rémülten engem néz. Villámgyorsan fordult meg és csukta be az ajtót.
-Bocsi! - hallottam meg Jungkook hangját, egyértelműen zavarban volt. - Csak az anyukád azt mondta hogy nyugodtan bejöhetek.
Annyira lefagytam, hogy még válaszolni sem tudtam. Éreztem hogy az arcom egyre vörösebb lesz.
De ciki..
-Katy? - kérdezte Jungkook kis idő után. - Jól vagy?
-Amm.. igen-nyögtem ki magamból, és felkaptam azt a ruhát, ami a leghamarabb kezem ügyébe akadt. Miután átöltöztem, kinyitottam az ajtót, hogy köszöntsem a zavarba jött Jungkookot.
-Jó hamar átöltöztél. - nézett végig rajtam.
-Nem tudtam hogy jössz! - tértem egyből a tárgyra.
-Nem beszéltük meg hogy ma mikor, és hol találkozunk.
-Ezen én is gondolkodtam.
-És van egy ötletem. - húzta sunyi mosolyra a száját, amitől én már kezdtem félni. - Ráérsz ma egész nap?
-Egész nap? - döbbentem le.
-Hát igen, vagyis innentől 8-9-ig.
-Jó sok szabadidőtök van! - fontam össze magam előtt a karjaimat nevetve.
-Hát.. tudod.. úgy gondoltam.., hogy ha van kedved, akkor mehetnénk valahova. Úgyis ráérek, és gondolom te is.
-Csak mi? - csodálkoztam.
-Hát.. miért ne?
-Oh. - pirultam el. - És a többi taggal mikor találkozunk?
-4-8-ig, ha neked is megfelel.
-Hát, megkérdezem. - sétáltam a lépcsöhöz. - De amúgy, még nem is reggeliztem. - fordultam vissza.
-Megvárlak. - vágta rá. Lesétáltunk a lépcsőn, és odamentem anyához.
-Jó reggelt. - köszöntem.
-Neked is! - mondta, és a tekintete köztem, és Jungkook közt járt.
-Elmehetek ma 8-ig sétálgatni?
-8-ig? Jó sokáig!
-Hát.. tudod, 4-től találkozunk a többiekkel, addig pedig Jungkookkal lennék. - vakartam meg a tarkóm zavartan.
-Milyen többiekkel?
-Hát.. a BTS-sel, és Min-seo-val.
-Min-seo? - horkant fel Jungkook.
-Ő is jöhet? - fordultam felé.
-Hát...persze.
-Szóval? - fordultam vissza anyához, mire egy nagyot sóhajtott.
-Jólvan, menjél.
-Köszii! - mondtam és leültem az asztalhoz reggelizni, mellettem pedig Jungkook foglalt helyet.
-Apa hol van? - kérdeztem.
-Dolgozni ment.
-Oh, szuper!
-Behívták. - magyarázta miközben elém rakott egy pirítóst.
Míg én nagyban ettem, addig anya és Jungkook beszélgetet.
-Jungkook, te nem vagy éhes? - kérdezte anya.
-Köszönöm, de nem. - válaszolta Jungkook. - Mielőtt idejöttem, reggeliztem.
-Nem baj, egyél csak, le ne fogyjál nekem! - mondta anya, és elé tett egy tálat.
-Anya! - szóltam rá.
Hihetetlen...
-Ahj.. - nézett rám szúrós szemmel. - Biztos nem kérsz? - fordult vissza Jungkookhoz.
-Na jó, talán egy szeletet. - adta be a derekát.
-Pirítós jó lesz?
-Igen, köszönöm! - mondta udvariasan. Anya már el is kezdte pirítani a kenyeret, és lerakta Jungkook elé. Miután mind ketten befejeztük, Jungkookot a konyhában hagyva felszaladtam a szobámba, hogy összepakoljam azokat, amik kellenek, aztán leszaladtam a lépcsőn. Miután elköszöntünk anyától, elindultunk.
-És hova menjünk? - kérdeztem.
-Mit szólsz a mozihoz?
-Nekem megfelel.

Jungkook szemszöge

-Nekem megfelel. - válaszolta mosolyogva (!) Megfogtam a karját, és magam után húzva mutattam az utat.
Annyira örülök, hogy kettesben lehetek Katy-vel. Jó lenne, ha minden nap így lenne, de boldog vagyok, hogy estig elengedték. Bár meglepődtem, hogy megemlítette, hogy Min-seo is jönne. De mindegy. A lényeg hogy Katy jön.
Akaratlanul is egy mosoly jelent meg az arcomon, amit sajnos Katy észre is vett. Jaj.
-Mi az?-kérdezte sejtelmesen.
-Ja, semmi, semmi.
Mikor odaértünk a mozihoz, vettünk két jegyet a Titkos kamrára. A film cselekményei alapjáraton nagyon jók és izgalmasak, de kicsit érthetetlen.
Ezt a film végén Katy-vel alaposan ki is tárgyaltuk de én nem bírtam ki, hogy ne mosolyogjam végig az egészet. Főleg azért mert eszembe jutott, hogy Katy milyen zavarba jött, mikor egyszerre nyúltunk a popcornnos tálba.
-Éhes vagy?-fordultam hozzá, a gyomorkorgásom után.
-Igen. Egy kicsit.
-Szereted a gyorskajáldákat?
-Még szép!
-Oh, akkor gyere.-mondtam, és már meg akartam fogni a karját, de nem vette észre, és elhúzta a kezét. Még jó hogy nem látta, mert különben ha észreveszi, akkor ez egy elég kínos lett volna. Mindegy. Akkor most nem fogom meg a karját. Elindultam a McDonald's felé, ő pedig utánnam. Nem volt messze, max 15 perc, bár szerintem így, hogy nem fogom Katy karját, gyorsabban megyek, hisz nincs senki aki lelassítana. Udvariasan -legalábbis próbáltam annak tűnni-kinyitottam Katy előtt az ajtót, és előre engedtem. Odasétálltunk a pulthoz, leadtuk a rendelést, és helyet foglaltunk. Miközben várakoztunk a burgerekre, beszélgettünk. Mikor megtudtam hogy jogásznak tanul, elkerekedett szemekkel néztem rá.
Nah, akkor vele sem lesz érdemes veszekedni.
Miután jóllaktunk, elsétáltunk a közeli parkba.
-Nézd! -mondta csillogó szemekkel, és egy fagyiskocsira mutatott. -Veszünk fagyit?
-Persze! -válaszoltam, mire elkezdett szökdécselni a jármű felé, nem is zavartatva magát, hogy mindenki minket néz. Mindegy. Aranyos volt.
Utánna siettem, és mikor odaértem választottunk 1-1 ízt. Ő epreset én pedig zöldalmásat választottam.
-Most én fizetek!-mondta, de én nem hagytam, mire azzal érvelt, hogy én fizettem a Mekiben. Nem szívesen, de engedtem hogy ő fizessen. A hideg finomsággal ültünk le egy padra.
-Ha, nee!-ordított fel a mellettem ülő.-Nézd!-mutatott a fagyijára.
-Az egy légy?-kérdeztem nevetve.
-Igen, beleszállt!-mondta sértődötten, mire kitőrt belőlem a nevetés.
Olyan aranyos amikor durcizik.
-Nem vicces! -mondta, és próbálta kiszedni az ujjával, amitől az ujja tiszta fagyis lett, én pedig mégjobban nevettem rajta. Mikor már nagy szenvedés árán sikerült kiszednie, sunyin rámmosolygott.
-Mi az?-kérdeztem nevetve, mire beletörölte a fagyis ujját az arcomba.
-Héé!-mondtam elkerekedett szemekkel, de mégis nevetve, miközben szalvétával törölgettem az arcom.
-Megérdemelted!-kacsintott (!) mire felnevettem.
Mikor láttam hogy Katy tovább eszi a fagyit, nem tudtam levenni róla a szemem. Olyan aranyos. Már az első találkozáskor megragadott a személyisége, és a szépsége. Minél több időt szeretnék vele tölteni. Jó, tudom ez elég nyálasan hangzik, főleg hogy még alig ismerjük egymást, de így van. Elég csak ránézni, és már vidám vagyok. Ilyenkor úgy érzem, bármilyen problémát le tudok győzni...
-Mi az? - zavarta meg elmélkedésem. Egyértelműen észre vette hogy figyelem.
-Ugye tudod, hogy ezt még visszakapod? - mondtam mosolyogva, mire felnevetett.
Újra csend lett.  Nem szóltunk a másikhoz, csak ettük a fagyinkat, és némán bambultunk. Mikor már végeztünk az evéssel, azon gondolkoztam, hogy mit lehetne még csinálni. Rápillantottam a telefonom kijelzőjére, és kicsit szomorúan visszanyomtam a zsebembe. " 13:16". Már nem sok időnk maradt.
-Mihez van kedved? - fordultam felé.
-Sétálgassunk. - javasolta mosolyogva (!).
-Oké. - mondtam, felálltunk és elindultunk. Ahogy ott a parkban sétálgattunk, egy csomó párt láttam kézen fogva sétálni, ülni, állni stb...
Én is szerettem volna megfogni Katy kezét, de nem tudom ő hogy fogadná, mi lenne a reakciója, tehát hanyagoltam a gondolatot. Majd máskor... Előrenéztem, majd megláttam Haneult.

Visszaemlékezés

-Haneul hadjál már!-mondtam idegesen és elfordultam tőle. -És menj el!
-De Kooko...-kezdte.
-Ne szólíts így!
-Én itt maradok, nem mondod meg hogy hova menjek!-mondta.
-Jó, akkor megyek én!- mondtam és elindultam, mire elkezdett követni.-Azt mondtad maradsz!
-Meggondoltam magam.

Visszaemlékezés vége

-Várj!-állítottam meg.
-Mi a baj?-nézett rám.
-Menjünk inkább erre.-mutattam balra.

Katy szemszöge

-Menjünk inkább erre.-mutatott balra Jungkook.
Miért?
Visszanéztem előre, és megláttam azt a lányt akinek nekimentem és leöntötte magát a kávéjával.
-Ott van az a lány akinek nekimentem.-mutattam óvatosan a lány felé.
-Igen, tudom, ezért nem akarok arra menni.
-Mert leöntöttem?

-Nem, hanem én ismerem ezt a lányt.

-Honnan?-kérdeztem mire zavarba jött.

Elnézést kérek hogy egy hosszú időre eltűntem, csak az év végi dolgozatokra a tanulás elvette az időm, meg a vizsgák stb... De majd a nyári szünetben tényleg próbálom betartani azt hogy hetente rakok ki részeket. 😅 És nem tudom hányan hallottatok arról hogy a Wattpad nagy része törölve lesz (könyvek, profilok...). Ha az én munkám is törlődne, szeretném ha tudnátok hogy majd újra elérhető lesz.💜