8.Regulus Acturus Black

575 23 0
                                    

-Szóóóóval akkor Regulus elhívott egy bálba?-kérdezte Remu mindentudó mosolyal.

-Igen,Remu! Reg elhívott egy Black bálba.-mondtam büszkén miközben bele néztem a tükörbe.
Mikor késznek nyilvánittottam magam,mosolyogva fordultam szembe a még mindig csöndben áldogálló fiúhoz.

-Na,hogy nézek ki?-tettem fel a kérdést.

Végig nézett rajtam,aztán miután minden egyes részletett megfigyelt a ruhámon,bólintott egyett.

-Gyönyörű vagy! Hihetetlen hogy Regulus nem szerelmes beléd.

Összeráncolt szemöldökkel néztem a fiúra.

-REMUS!-kiáltok fel.-Ezt már meg beszéltük! Tudod hogy Sirius az akivel egyszer lefogom élni az életemet. Senki más,másrész Reg csak egy barát.

Felvont szemöldökkel figyelte a hegyi beszédemet. Persze körbe-körbe pillantott hisz,ez mégis csak a lányok szobája volt. Ahova nagyon ritkán került fiú.

Éppen az fejtettem ki hogy,fogok majd segíteni Jamesnek hogy Lily közelébe legyen. Hatalmas beleéléssel meséltem a haditervet,amit persze még nem vázoltam fel szeretett bátyámnak.

-és csillogni fog az egész kert,gyertyákkal lesz díszítve,persze csak cseresznyéssel mert ugye az Lily kedvence!-vettem egy újjab mély levegőt.- Amitől Lily biztos hogy odáig lesz-és vissza!-mosolyogtam a gondolattól hogy egyszer majd az Evans lány csatlakozik a családunkhoz.

Bambulásomból viszont Rem hozott vissza. A kezébe volt az életem,azaz a naplóm! Mikor elkezdtem a Roxfortott akkor kezdtem el rendszeresen a füzetbe irogatni.

-Ne! Kérlek Remus ne!-szóltam,de nár késő volt.

Visszaemlékezés

1972. Szept.03

-Regulus Acturus Black-kiáltotta McGalagony professzor.

Egy 11 éves fiú lépkedett a süveghez.

Amint Minnie rárakta a süvegnek alig kellet pármásodperc.

-Mardekár!

A megemlített asztal egy emberként ünnepelt.

Miután a fiú,azaz név szerint Regulus elfoglalta a helyét amit unokatesvérei szereztek neki! Hatalmas önbizalommal ült le Bellatrix és Narcissa közzé!

Bellatrix egy gonosz vigyorral üdvözte az új Mardekárost!
Narcissa valamit súgott,amin mind a ketten mosolyogva ültek egymás mellett.
Andromade egy gyors ölelésbe vonta unokatesvérét!

-Jaj,de jó!-vísított bele a fülembe Sirius!- Szégyen vagy Sirius! Látod! Még az öcséd is Mardekáros lett! Te vagy a család szégyene! Most takarodj a szobádba!-játszotta el anyját,Walbugra Blackket.

-Ne csináld már ezt!-szóltam rá!- Amúgy is tudod hogy hozzánk bármikor átjöhetsz!-simitottam meg kezét.

~~⚜~~

Folyóson sétálva gondolkoztam magamba.
Legnagyobb döbbenetemre ezt hamar meg kellet szakítanom,mivel neki mentem valakinek!

-Ohh bocsánat! Nem akartalak volna....

-Semmi baj! Én is hibás voltam!- szólt egy angyali hang!

Ahhh,biztos egy elsős Hugrabugos!
Ahhh,azok annyira aranyosak!

Mosolyogva néztem a fiút,aki a kezét nyújtotta hogy,segítsen talpra állítani.

Viszont valami nem stimmelt ezzel az előttem álló személyel.

Fekete kocós haj,magabiztos mosoly,zöldes szemek-amik inkább barna mint zöld,jellegzetes arc vonások!

Merlinre! Ez Regulus Acturus Black!
Hmmm ezek szerint családi vonnás hogy minden férfitag helyes! Mekkora nőcsábász lesz majd belőle!

-Ott akarsz maradni egész nap,mint valami vakond?-kérdezte meg az ifjú Black fiú,mivel még mindig a kezét nyújtotta felém,én viszont bambán néztem rá.

Most már le se tagadhatja hogy Black!

-Ohh,bocsánat! Köszönöm!-emeltem bele apró kezeimet,az ővéibe.

-Vienna Potter vagyok!-Mutatkoztam be.

-Regulus Acturus Black!-mutatkozott be ő is. Kezemet felemelve csokót lehelt rá.

Apró pír jelent meg arcomon.

-Leszünk barátok?-kérdeztem meg,egy kis idő múlva.

A fiú....khmm Regulus döbbenten nézett rám,mintha azt mondtam volna=Én vagyok Merlin lánya!
Bár lehetséges ha ezt mondtam volna,röhögve ment volna el melletem.

-P-persze-mondta halkan mintha attól félne hogy bárki is meghalja!

-Remek!-fogtam karon a fiút!-Milyen Mardekárosnak lenni?-kérdeztem meg.

-Jó,nagyon jó!

Találkozásunk első 20 percében ilyenhez hasonló monoton válaszokatt adot.Viszont egy idő után teljesen feloldodott!

-....szóv,,,,és Sirius rádöntötte a karácsony fát Jamesre! Hát az zseniális volt. Az a feje.-meséltem a tavalyi téli szünetett.

Visszaemlékezés vége

- Huu! Hát nem vagy semmi Vi!-mondta ki Rem.-Csak így megkérdezted hogy "Leszünk barátok"? Egy Mardekárostól?

Aprót bolintottam.

-Hát.... furcsa boszorkány vagy Vienna Potter!

-Köszönöm!-mondtam mosolyogva.

A vérfarkas csak megforgatta mogyoró barna szemeit.

_________________________________________

Sziasztok olivabogyóim!

Remélem tetszet ez a rész is!
Lehetséges hogy a következő részig várni kell majd.
De.....addig is legyen csodálatos reggeled/napod/estéd!
(

Sajnos,nem engedett gifet berakni)

Éssssss Boldog Velantin napot!💖


Vienna PotterWo Geschichten leben. Entdecke jetzt