Vienna Potter

3.Utazás kezdete

Írói szemszöge:

1.Szeptember.1971.
Szerda

A Potter ház,hatalmas volt,és családias. Ezt nem csak akkor tapasztalhata az ember ha már átlépte a küszöböt. Hanem már a ház falai is olyan nyugodságot és bizalmas légkört éreztett az arra járóval. Leginkább olyan érzéshez volt hasonló,az egyébként kertes családiház,mint amikor egy nagymama friss,meleg sütivel várja az unokákat,vagy amikor egy hideg téli estén amikor már az összes hó leesett. Kicsit átfázva,kipirosodott arcal és kézzel, nagy kabátban ami alatt minimum három réteg van,nagy sapkában és sállal amit nagyszüleitől kap az illető.
Egy hosszú séta után,belép az otthon melegében. Amikor érzed,hogy átlépsz egy komfortosabb helyre,ahonnan nem igazán szeretnél elmenni.
Pontosan ilyen érzés volt a Potter család háza,vagy talán nem a háznak volt ilyen érzette,hiszen az csak egy tárgy. Inkább a családnak. Sőt biztosan,hogy miattuk volt ilyen érzete az embernek.

Kívűl csendes és nyugodt volt a ház,viszont belül ez nem igazán volt elmondható. Kettő gyerekkel,és egy felnőt férfival aki néha szintén egy gyereknek számított,Mrs.Potternek néha elég nehéz sorsa volt,de sosem panaszkodot. Mindig is ilyen életet szeretett volna,egy szerető férjt aki bármit megtett volna a családjáért,kettő gyereket,akiket teljes szívébből szerettet. Persze volt néha,nézeteltérések,de sosem mentek el úgy aludni,hogy nem beszélték meg a problémát.

Euphemia Potter ezen a napon korábban kelt fel. Sok dolga volt még mielőtt a gyermekeit elengedi az iskolába. Izgatott volt,hiszen az ő évei voltak mesebeliek voltak. Megtalálta élete szerelmét,barátságot kötött remek boszorkányokkal és varázslókkal. Így hát boldogan állt neki az aznapi teendőinek.

🍂📜⚜🐾🍪🪐

Potter ház még csendes volt,bár James már felkelt. Állítása szerint alig tudot aludni,annyira izgatott az útazás miatt.
Jam-szel ellentétben,testvére az esti pletykálkodás után,teljes nyugodsággal aludt el.

Vienna nagyon szeretett aludni,egyik kedvenc hobbija volt. Annó egyszer még ovódában megkérdezték,hogy ki mit szeret csinálni. Erre Vi válassza az volt: aludni.
A lány úgy gondolta,hogy elég kevés dologhoz ért,úgy igazán,viszont az alváshoz nagyon.James-szel ellentétben, ő nem pattant ki az ágyból. Sőt amikor megszólalt az ébresztő órája,fájdalmasan lenyomta,majd befordult a falfelé.

-Vi,ébresztő!-nyitott be hozzá apukája.-Vienna! Ideje lenne felkelned!-nyújt finoman lánya vállához.

-Ahhh,még öt percet,kérlek!-nyöszörgött a lány,majd hogy mégjobban komolyan vegye édesapja oda is fordult ahonnan hallota a hangot. Viszont így,a napsugarai pont eltalálta a lány arcát. Amaz csak visszakapta az arcát az árnyékos részre és még a biztonság kedvéért még a fejére húzta a takarót is.

Apját megmosolyogtatta ez a cselekedett. Gyereként ő is szeretett sokáig aludni és pihenni. Ha tehete volna akkor,csókot nyomot volna lánya homlokára,majd hagyta volna tovább aludni. Csak hogy most,ezen a napon nem tehete meg.
A férfi gondolkozott hogyan is tudná kisebbik gyerekét felébreszteni.

-Fleamont! Sikerült már Vien-t felkelteni?-hangzott a kérdés lentről,a feleségétől.

-Nem,még nem. De próbálkozok!-mondta a férfi.

-Chh,pont olyan mint te voltál kicsiként!-jegyezte meg a nő.

Ezaz! Vienna pont olyan mint az apja. James pedig mint az anyja.
Fleamont pontosan tudta,hogy amikor ő kicsi volt mivel tudták kiszedni az ágyból.

-Vien! Anyukád a kedvencedet csinálta reggelinek!-mondta halkan a varázsló.

Nem is kellett sokat várnia,lánya nem hozott szégyent a Potter névre. Amint meghallota a reggeli szót,szemei kipattantak,hatalmas lendülettel felült az ágyán.