Vienna Potter

17.Tánc?

Hetek teltek el és közeledik a Black bál.
Néha csak rágondolok és elfog az izgalom,meg a sírógörcs.

És hogy miért?

Kire nem törne rá? Hisz ott lesz az egész Black család. Sirius anyja és apja.

Ahhhh!!

-Vien,Vien! Föld hívja Viennát!-lobálta meg kezeit Regulus.

-Ohhh,ohh bocsánat elbambultam. Hol is tartotunk?-vezetem vissza tekintetemet a legkisebb Black-re.

-Ahg,ott ledves Vienna hogy már megint rosszul fordultál be!-kezdte el a szidást,pedig arcán csinytalan mosoly ült.
-Képzeld már évek óta nem látott személyek is ott lesz.

-Kiket is rejt a "évek óta nem látott" személy?-kérdeztem és leültem a padlóra.

-Hát ugye a családunk: Én,a báttyám,Andro,Bella,és Cissy. A felnőttek, mint a szüleink,mint a lányok szülei. Illetve akiket nem ismerhetsz.

Lassan néztem rá.

-Hogy érted hogy: "akiket nem ismerhetsz"?-rajzoltam a levegőben macska körmöt.

A fiú gyengéden megvakarta tarkóját majd mellém leült.

-Hát..... mondjuk ismered Druella nénikémet? Vagy Cygnus,vagy Aphard bácsikámat?

Nemlegesen ráztam a kobakomat.

-Viszont szeretném ha mesélnél róluk.

-Rendben. Nos......Druella nénikém.
Csodálatos nő,ő adott élette a lányoknak!-utalt a Black nővérekre.-Bár nem így volt tervezve. Elvileg fiút kellet volna szülnie,viszont mint később kiderült,nem tudd fiú gyermeket hordózni szíve alatt,mert nem tudja majd életben tartani.-apró ránc jelent meg a fiú arcán,miközben a lány nézte.

-Cygnus!-terelte a szót Reg.-Ő Druella férje. Hogyan fejezem ki magam a legkulturáltan úgy hogyközben elmondom hogy utálom?-tette fel a kérdést.

Halkan felnevettem.

-Ennyire rossz?

-Nem,ő a rossznál is rosszabb!-válaszolta meg a fiú a lány kérdését.

-Akkor még ott van Aphard!-mosolyodott el.-Tudod Vien,anyánk,sőt nem csak anyánk hanem az egész Black család utálja a mugli születésüeket. Nos...... Aphard nagyon kedveli őket. Néha azon szoktam gondolkodni hogy Sirius és Aphard mennyire hasonlít. De tényleg,nagyon!-magyarázott a lánynak.-A családunkban eddig csak ugye az előbb említett Aphard volt illetve,Phineus.
Még kiskoromban meghalt,és mikor kérdeztem anyámtól hogy ki volt,mindig azt felelte: Egy szégyen folt,a családunkban.

A Potter lány,kezdett fáradni,így Reg vállára ejtette a fejét.

Regulus Black szemszöge:

Miközben nagyban meséltem a családunk történelmét,egy barna hajzuhatagot éreztem a vállamnál.

Aprót fordítottam a fejemmel és megláttam az éppen csendben szuszogó lányt.

Hasam ilyen helyzetekben mindig rosszul érzi magát,s mikor megkérdeztem hogy ez mit jelent Cissy rám mosolygot: Ez a szerelem Reg. A SZERELEM!-kiáltott a levegőbe.

Szám mosolyra kúszott,mikor megéreztem a lány fahéj illatát.

Most már ez a kedvenc illatom.

Csendben ültünk a földön. Én a gondolataim közé merülve,ellenben a lányal aki nyugottan aludt tovább.

Biztos késő van.