~Utazunk~[Befejezett]

17.rész

(Bevallom egész jól állt rajtam de nem tudtam hogy Tinusnak bejön - e)

Egy pillanat erejéig még pózóltam a tükör előtt majd résnyire kinyitottam az ajtót hogy megnézzem mit csinál.. könyvet olvas... kibújtam az ajtón majd a falnak nekitámaszkodtam azt várva hogy Tinus rám nézzen. Tinus tekintete lassan rám tévedett majd a szemei tágra nyíltak.

Tinus: - Huuh szexi vagy édes! - flörtölt

Elindultam az ágyam felé ahol Tinus feküdt. Rámásztam Tinusra erre ő a könyvet azonnal eldobta és csókolni kezdett. Én egyre vadabbul csókoltam közben elkezdtem a fal felé tólni az ágyon.

Tinus: - Szeretlek..- habogta

Én: - Én annál is jobban.. - csókoltam újra

Tinus: - Én mégjobban.. - kulcsolta
össze az ujjainkat

Én: - Akkor mutasd meg! - célozgattam

Ő erre vadul össze vissza csókolni kezdte ajkaimat majd a nyakamat is

Én: - Ahh! Akarlak! - nyögtem fel

Tinus: - Igen? - suttogta

Végigsimított hátamon, a hideg söpört végig rajtam  Majd én az ajkát harapdáltam közben újra a fal felé nyomtam..

Tinus: - Gyerünk édes!!

Egy ideig még nyaltam az ajkait majd az ingét lassan elkezdtem kigombólni.

Én: - Ohh!!! - téptem le róla az ingét

Tinus: - Juj! - feszült meg

Én: - Mi a baj.? - szorongattam meg izmos karjait

Tinus: - Semmi..- mosolygott

Én: - Csókolj!! - buzdítottam

Egy szó nélkül csinálta amit mondok. Egyre jobban és jobban csinálta. Órákig csináltuk végül mikor már teljesen pucérak voltunk..azt csináltuk.. Még az ágy is beleremegett. Csoda hogy anyámék nem ébredtek fel a hangos zajokra. Elég hangosak voltunk..Aztán pár órával később lihegve bújtunk ki a takaró alól.

Tinus: - Huh! Ez nem volt semmi! - lihegte

Én: - Csodás volt! - csókoltam meg ajkait majd kiszálltam az ágyból

Tinus: - Ennyi??! - vágott szomorú arcot

Én: - Mit akarsz édesem? - vágtam cuki arcot

Tinus: - Téged!! - szállt ki ő is majd átkarolt

Én: - Én is akarlak.. - karoltam át én is

Tinus: - És csak ennyi??! - célozgatott

Én: - Ááh..Dehogy!.. - ragadtam meg a kezét majd magamhoz húztam egy ideig csak nézett nagy barna megbabonázó szemeivel majd újra nekem esett én karcsú izmos testét piszkáltam nevetve

Tinus: - Mi az? - nézett

Én: - Semmi csak... tetszik a formád..- jött ki belőlem számomra is váratlanul

Tinus: - Hát még nekem a tied! - dicsért

Átkarolva engem a bókokat sorolta mikor megszólalt a telefonja..

Tinus: - Ahhj!! Ki hívhat pont most?!  - háborodott fel - Bocsi szivi egy pillanat.. - engedett el és a zsebébe nyúlt

Tinus: - Halló! Ki az? - szólt bele

Mac: - Martinus! Hol vagy? Már nagyon sokszor hívtalak! Merre vagy? - hadarta idegesen

Tinus: - Ja! Bocs! Le volt némítva a telóm.. - hazudta majd flörtölősen rám pillantott arra célozva hogy azért nem vette fel mert épp el voltunk foglalva (Khmmm..)

Mac: - Aha..Na és akkor hol is vagy? - mondta gyanakvó hanggal

Tinus: - Hát nos... - nézett rám ijedten

Mac: - Igen??! - várakozott

Tinus: - Tinánál vagyok.. - vallta be

Mac: - Mit is keresel ilyen későn (22:12) - kor Tinánál? - faggatta Tinust - Mit csináltatok ilyen sokáig? - kérdezősködött

Tinus: - Hát.. hogy mi?! Semmit! - nézett rám ijedten homlokát ráncolva

Mac: - Na jó Martinus.. elég gyanús vagy nekem..nem különösebben érdekel hogy hazudsz - e csak gyere haza azonnal mert már rég itthon kéne lenned! Főleg hogy nem beszélted meg anyával se apával! Úgyhogy gyere mert nagyon idegesek! - tette le idegesen a telefont

Tinus ijedten állt a szobám kellős közepén azon tanakodva hogy vajon mit mondjon anyjának..

Én: - Ha most miattam kerülsz bajba... - kezdtem volna el de beleszólt

Tinus: - Nem!Nem miattad! Csakis magam miatt! - fogta a fejét

Én: - Jajj édes! - öleltem át

Tinus: - Figyelj Tina! Nagyon szeretlek.. és élveztem veled ezt!.. De most muszáj mennem! - nyomott egy utolsó csókot a számra majd felöltözött és felkapta a táskáját és kirohant a szobámból

Én: - Várj Tinus! - kaptam fel magamra a ruhám majd futottam utána

Tinus rohant le a lépcsőn, apám lent volt a nappaliban és látta ahogy rohan le én meg utána.

Én: - Várj kérlek! - ragadtam meg az ajtó előtt a kezét mielőtt kilépett volna

Tinus ijedt tekintetét rám szegezte

Én: - Szeretlek! - csókoltam meg  még egyszer és aztán csak néztem ahogyan egyre messzebb jár és már nem is láttam

Apu: - Mi történt? - rohant oda

Én: - Semmi apu! - ballagtam vissza a szobámba

Apu: - Baj van? - szólt utánam

Én: - Nem nincs! - csaptam be magam után az ajtót

~Martinus szemszöge~