(Köszönöm..nem fogod megbánni! - vigyorgott rám majd felkapta a táskáját és már indult a suliba)
Nem tudom mire készül de remélem tényleg megmagyarázza a történteket. Kissé még haragszom, de azért mégis elmegyek vele randira vagy mire..Ki érti a gondolkodásom? Visszamentem a fűrdőszobába elkészülni, mivel ma műtik szegény Marcust és megígértem neki hogy ott leszek.
Én: - Jó reggelt Tina..- pislogtam a tükörbe - Na! Akkor készülődjünk! - nyúltam a fogkefémért majd rányomtam egy nagy adag fogkrémet aminek a fele ügyesen beesett a mosdókagylóba - Gratulálok..- kezdtem el mosni a fogaim azzal ami maradt rajta
A készülődés mivel lány vagyok elég sokáig tartott, főleg a megfelelő ruhát találni rész. 10 óra körül műtik Marcust úgyhogy még volt időm merengésbe kezdeni. Épp kezdtem volna mikor csengetett valaki. Gondoltam lemegyek és kinyitom az ajtót, de mire odaértem nem volt senki az ajtóban.
Én: - Hm? Ki az? - nyitottam ki mikor megláttam az ujságot magam előtt heverni - Oh! Az újság! - viszem be a szobámba hogy olvassak belőle kicsit
Elhelyeztem magam az ágyon majd kerestem valami érdekes új hírt az újságban. Lapoztam, lapoztam mikor hirtelen megakadtak szemeim az egyik cikken. Még csak épphogy a képeket láttam de máris megijedtem, úgyanis a képeken az volt szemügyre vehető ahogy én és Tinus hát vadul csókoljuk egymást. Olyan is látható volt a képek közül ahol nyelveset...Nem is értem. Hogy merészelik? Menjenek a francba! A szöveg pedig az volt hogy.."Martinus Gunnarsen szerelembe esett. Gyermeke fog születni..vajon ez tönkre teszi énekes karrierét?" Idegességemben elhajitottam az újságot.
Én: - Ez már több a soknál! - mérgelődtem - Bekerül a hírekbe..és még azt hiszik hogy a babánk tönkre tesz bármit is? - járkáltam a szobába fel alá mormogva - Ne foglalkozz mások véleményével..- nyugtattam magam majd lementem reggelit csinálni
Összedobtam pár szendvicset..Várjunk! Nem ehetek szendvicset..Jó nincs szendvics! Akkor valami édes..Nem! Eszek pírítóst, az nem szendvics igaz? Szóval csináltam pár pírítóst zöldségekkel. Szép lassan, kényelmesen elfogyasztottam a tv társaságában. Elmerültem a tv adásokban mikor anyám mellém ült.
Anyu: - Jó reggelt kicsim! - ült le mellém
Én: - Jó reggelt anyu! - köszöntöttem
Anyu: - Készülsz ma valahová? - nézett végig rajtam
Én: - Igen. Ma műtik Marcust..- mosolyodtam el halványan
Anyu: - Műtik? Nem is mondtad..- harapott bele pírítósába amit valószinűleg elloptott az asztalról
Én: - Tegnap tudtam meg, megígértem hogy elmegyek. - mondtam aggódó anyámnak
Anyu: - És Martinus..? Tud róla? - érdeklődött
Én: - Ohm..nem..Tegnap akartam elmondani neki csak..- vettem mély levegőt
Anyu: - Csak mi? - várta válaszom - Nekem bármit elmondhatsz! - simogatta vállam
Én: - Összevesztünk..- sóhajtottam
Anyu: - De hát min? Annyira szeretitek egymást..- lepődött meg - Már ha rám tartozik.
Én: - Hát..tegnap nagyon későn jött haza..sokszor hívtam mert szükségem lett volna a segítségére..- fogtam meg gyengéden hasam
Anyu: - Baj volt? - ijedt meg
Én: - Hánytam,.kétszer, de nyugi már jól vagyok. - nyugtattam
Anyu: - Miért nem szóltál? - nézett
Én: - Nem voltál még itthon. Azért hívtam Tinust..éjszaka ébredtem fel arra hogy káromkodik és dörömből..aztán vesztünk össze mert azzal gyanúsítottam hogy megcsal..- szégyelltem el magam
Anyu: - Akkor az volt ez a nagy zaj..- jött rá
Én: - Azt mondta nekem hogy ma mindent megmagyaráz. Elhívott vacsizni is..- hoztam fel hátha ő tudja miért
Nem mondott semmit csak elmosolyodott.
Anyu: - Annyit mondok, menj el! - veregette meg vállam majd felment a dolgozó szobába
Én: - Szerintem anya tud valamit..- suttogtam halkan miután elment
Nemsokkal ezek után elindultam a korházba hogy még odaérjek a műtét előtt. Elég nagy volt a forgalom úgyhogy kissé ideges voltam út közbe de azért sikerült eljutnom a korházig.
~Marcus szemszöge~
Épp felkészítettem magam a műtétre. Egyenlőre az ágyamban feküdtem és vártam mikor megjelent az ajtóban Tina. Tudtam hogy eljön!
Tina: - Szia Marcus! - jött oda hozzám
Én: - Szia..Hát tényleg eljöttél! - mosolyodtam el
Tina: - Persze! Valakinek itt kell lennie melletted..- simogatta meg hajam
Én: - Mindjárt visznek a műtőbe..- vettem nagy levegőt
Tina: - Tudom. Én addig itt megvárlak..minden oké lesz - fogta meg kezem mikor jöttek a műtősök és tolni kezdtek az ággyal együtt a műtőbe
Én: - Viszlát! - kiabáltam kuncogva Tinának miközbe bevittek a szobába
Kicsit ijesztő volt mert csak a plafont láttam mikor betoltak. Felém hajolt az egyik orvos és azt mondta..
Orvos: - Nyugodjon meg! Most csak el fog aludni - mondta
Annyit sem tudtam mondani hogy "Oké" mert máris minden kezdett elhomályosodni de azért csak kinyögtem valamit..
Én: - Mmmmmmm..- nyögtem majd lassan minden elsötétült
~Tina szemszöge~
Nem tudom mennyi idő telhetett el pontosan mert én sem tudom hogy de bealudtam. Ajtó nyílása riasztott fel mikor betolták rajta a még alvó Marcust.
Orvos: - Még nincs magánál, de hamarosan felébred. - tolták be majd halkan kimentek
Csak néztem Marcust ahogy aludt csöndesen. Esküszöm teljesen olyan mikor alszik mint Martinus. Mivel ikrek..Tina nagyon okos vagy! Egy olyan 20 perc sem telt el és nyögni meg fújtatni kezdett Marcus..
Mac: - Mmmm..- nyögte halkan
Én: - Ébredezik..aranyos - kuncogtam rajta
Mac: - Umm..- fújtatott
Én: - Marcus..- szólaltam meg halkan
Mac: - Ti..na..- nyögte komásan
Én: - Igen..- mosolyogtam
Mac: - Aamm..- probált meg beszélni
Én: - Ne beszélj még..- csitítottam
YOU ARE READING
~Utazunk~[Befejezett]
RomanceÉn : - Akkor gyere! - megrántottam a kéznél fogva.. Hirtelen egymásra estünk. Csak pár centi volt az ajkaink között úgy éreztem meg fog csókolni de csak nézett de muszáj volt megszolalnom - Szia! - csak ez jutott eszembe Tinus: - Szia! - köszönt ma...