~Utazunk~[Befejezett]

32.rész

(Tina: - Jó éjt kis béna! - suttogta a sötétben)

Éjfél körül járhatott már feküdtem az ágyba ,sötétben átkarolva alvó szerelmem de bárhogy is próbáltam nem jött álom a szememre. Gyengéden simogatva terhes kedvesem hasát azon merengtem vajon mit érezhetnek a kis lurkók. Egy kis idő múlva minden végleg sötét lett és álomba merültem. Álmomban megkértem Tinám kezét válaszul igent mondott. Egymás nyakába borultunk és sírtunk. Hosszú, mély, boldog álmomból az ő csókjai ébresztettek. Ugyan homályosan láttam arcát de tudtam hogy csakis ő lehet az.

Tina: - Jó reggelt édesem! Hogy aludtál? - suttogta félig álomban lévő arcomnak

Én: - Mmm..- nyögtem

Tina: - Jaj te kis cuki! - csikizte meg arcom körmeivel

Én: - Na..ez csikiz..- fogtam meg arcomon lévő kezét

Tina: - De hát olyan aranyos vagy így kócosan - túrt bele hajamba

Én: - Tetszik a séróm? - nyitottam ki szemeim majd flörtölősen néztem rá

Tina: - Mindig! - csavargatta tincseimet

Én: - Hát akkor már kezdek is vele valamit hogy még jobban tetszen. Rendben édes? - másztam ki a takaró alól majd ásítozva bevonultam a fürdőszobába

A tükörbe néztem álmos fejemet, kicsit megütögettem arcom hátha felébredek.

Én: - Jó reggelt Martinus..- támaszkodtam a mosdókagylóra majd vizet fröcsköltem arcomra - Akkor most jöhet a hajam. - nyúltam a fésűért majd fésűlni kezdtem kócos hajamat - Na..ezt így..az marad ott..- motyogtam halkan teendőim majd hosszas állítgatás, fésűlés után meglett a tökéletes eredmény amitől reméltem hogy leesik majd szerelmem álla - Huh! Kész is! - végeztem el az utolsó simításokat majd elégedetten kisétáltam a fürdőből és ledobtam magam az ágyra reggeliző kedvesem mellé - Hello! Mit eszünk hmm? - néztem tányérjára

Tina: - Ohm..semmit! - dugta el maga mögé

Én: - Héj! Mutasd már! Na..- nyúlkáltam mögé fejemet kapkodva

Tina: - Nem! - takargatta továbbra is

Én: - Oké..te akartad! - térdeltem fel az ágyon majd közelebb mentem hozzá  hirtelen hátra nyúltam kezeihez és  elkezdtem nevetve kirángatni a tányért belőlük

Tina: - Nehh már! Titus! Neeh! - kuncogott

Én: - Ha nem adod oda elveszem! - másztam hátrább hátha odaadja nekem

Tina: - Nem adom! - tiltakozott

Én: - Na jó igazad van! Bocsi! Gyerekes volt tőlem! - csusszantam hozzá közelebb majd derekát átkaroltam és  újból feltérdeltem, majd ő is, fejemet közelebb toltam ővéhez és lassan csókolni kezdtem de azt nem sejtette hogy eközben a tányért kicsempésztem kezéből.

Tina: - Tinushh! - nyögte mikor eltávolodtam tőle kezemben a szendvicsekkel teli tányérral

Én: - Há! Megvan! Várjuk..szendvics?! Tina megmondtam hogy nem ehetsz állandóan csakis szenvicset! - néztem rá

Tina: - Tudom..de jól esik! - szegezte rám szomorkás tekintetét

Én: - De muszáj néha legalább mást is enned. - sóhajtottam

Tina: - De naaa.. - könyörgött

Én: - De akkor vacsora mást eszel rendben? - nyújtottam felé a tányért, ő azonnal kikapta kezeimből azt

Tina: - Jól van édes! Köszi! - mondta és már falta is

Visszadobtam magam az ágyba majd telefonomon megnyitottam az instát. Első videó amit kidobott az rólam szólt, de mikor rájöttem hogy itt miről is van szó kicsit megijedtem. Több kép is volt benne amin Tinával smárolunk..valószínűleg a riporterek hülye fotóik. Ez még nem minden, az is volt benne mikor elkiáltom hogy gyerekem lesz..Jesszusom! Mi lesz ha mindenki tudni fog róla? Én nem akarom ezt! Rémült arccal néztem falatozó Tinára.

Tina: - Mi van szörnyet láttál? - nevetett

Én: - Rosszabbat! - tartottam arca felé a telefont

Tina: - Micsoda? Hogy lehet ilyet kirakni? Látod a szöveget?! - háborodott fel mert a szöveg pont olyan volt mintha haragudnának rám a rajongóim emiatt pedig tulajdonképpen nem nagyon van hozzá közük

Én: - Igen..Durva..Na és a kommentek?! - mutattam újra neki

Tina: - Utálnak téged? De hát miért? Egy igaz rajongó soha nem utálja ilyenért..Értem hogy tetszel nekik de azért ez túlzás! - ijedt meg

Én: - Remélem azért a suliban nem tudja mindenki..Úristen tényleg a suli! 7:30 van elkésem! - pattantam fel az ágyból és már rohantam is öltözni, szerencsére hoztam magammal sok ruhát úgyhogy csak a táskámból kellett kirángatnom egy jó szettet és már rohantam is - Szia édes! Vigyázz magadra! Szeretlek! -  csókoltam meg majd rohantam is a suliba

~Tina szemszöge~

Nah! Egyedül maradtam. Nem is baj legalább van időm gondolkodni..Mi lesz annak a következménye hogy már többen is felrakták instára hogy Martinus Gunnarsen - től várok gyereket? Mindenki utálja..Vajon mi lesz a következő? Az újságírók is le írják? Uhh! Na hagyd abba Tina! Inkább hívd fel Marcust! Magyarázta a gondolatom..majd igen..felhívtam őt.

Én: - Na vedd fel Marcus..- várakoztam majd egy kissé álmos rekett hang szólt bele

Mac: - Szia..Tina? - kérdezte

Én: - Igen én vagyok! Szia Marcus, hogy érzed magad? - kérdeztem aggódva

Mac: - Nem a legjobban..- nyögte majd nyelt egyet

Én: - Uh! Ne! Mi a baj?! - rémültem meg válaszától

Mac: - Ohm..vizsgálatokat  végeztek rajtam és ttaláltak valamit..- sóhajtotta

Én: - Mi?! Mit? Mit találtak?! - kérdeztem remegő hangon és egyre jobban féltem

Mac: - Nem..nem tudom..valamit..nem emlékszem mi az..valami ér elpattant vagy mi az isten..és..- kezdett bele

Én: - Igen mi és? - vártam válaszát