~Utazunk~[Befejezett]

42.rész

(Én: - Még..- csókoltam vissza)

~Tina szemszöge~

Martinus nagyon feszült volt a történtek miatt. Megértem az idegeskedését, hiszen tényleg borzasztó ami történt. Kezei szinte remegtek az idegtől de csókjaimtól egészen lenyugodott.

Tinus: - Te mindig megnyutatsz édes..- suttogta csókjaink közben

Válaszul kuncogtam.

Hamarosan eljött az este. Tinussal megvacsiztunk egy kellemes film nézése közben majd ő felment a szobájába, én pedig úgy gondoltam megnézem Marcust mert nagyon csönben volt.

Én: - Marcus..- kopogtam be hozzá - Marcus? - furcsáltam hogy nem kaptam választ - Bejöhetek? - nyitottam be halkan majd beléptem

Marcus csendesen aludt ágyában.

Én: - Elfáradtál mi? - kuncogok alvó Marcust nézve

Mac: - Ti..Tina..- nyögött álmába

Én: - Jaj te! - takarom be a fiút - Jó éjt Marcus..- suttogtam és lekapcsoltam villanyát majd kimentem

Bementem Martinushoz.

Tinus: - Na? - nézett rám mikor beléptem hozzá

Én: - Elaludt. - mosolyodtam el

Tinus: - Nah tudtam hogy kidől..- nevetett - Gyere ide mellém. - nézett maga mellé

Én: - Nem volt eseménytelen nap ez sem, igaz? - feküdtem le mellé majd átkarolt

Tinus: - Az már biztos! - sóhajtott fáradtan

Én: - Mit csináljunk ma este édes? - bújok hozzá

Tinus: - Hm..mit szólnál ha énekelnék neked? - állt fel hogy elővegye gitárját

Én: - Oh! De aranyos! Nagyon jó lenne! - kuncogtam

Tinus: - Gitározok mellé rendben? - ült le az ágyra mellém egy gitárral a kezeiben

Lassan játszani kezdett gitárján, csodálatos volt. Elénekelte nekem a Heartbeat - ot. Gyönyörűen énekelt. Olyan romantikus volt.

Tinus: - Listen to my heartbeat, beat, beat, beat..- énekelte halkan és közben szemeimet fürkészte

Én: - Csodálatos vagy..- suttogtam álmosan

Végig énekelt vagy még két számot.

Én: - Énekelj még kérlek..- bújtam hozzá

Tinus: - Szeretnéd hogy énekejek még elalszol? - simogatta fejemet

Én: - Igen kérlek..- néztem barna szemeibe

Tinus: - Elénekeljem neked a Without you - t? - mosolyodott el halványan

Én: - Uhum..

Martinus halkan éneklésbe kezdett. Hangjától egészen elálmosodtam. Pár perc elteltével hozzábújva aludtam el.

Tinus: - Jó éjt kis Tinám..- puszilta meg homlokom - Szeretlek! - állt fel majd betakargatott

~Martinus szemszöge~

El akartam volna menni éjjel mert elég fontos dolgom lett volna csakhogy nagyon ki voltam merülve, befeküdtem Tina mellé hogy aludjak de csak jártak a gondolataim, nem tudtam kikapcsolni. Hogy is mondjam hogy érthető legyen? Kissé elkezdtem parázni már pár napja. Aludni sem tudtam rendesen miatta. Nem tudom hogy ez természetes - e vagy csak para de..mostanában jöttem rá igazán hogy apa leszek és kezdek félni. Vajon jó apa leszek majd?

~Tina szemszöge~

Éjszaka arra ébredtem hogy valaki éleg hangosan csörtetett be az ajtón.

Én: - Mih? - ébredtem fel ámomból - Martinus? - pislogtam a sötétben

Tinus: - Jaj édes, ne haragudj hogy felébresztettelek! - tapintotta meg sötétben kezem

Én: - Miért nem alszol? Hol voltál? - suttogtam

Tinus: - Nem tudok aludni, kint fociztam egy kicsit..- ásított

Én: - Probálj meg aludni egy kicsit, oké? - fogtam meg az izzadt tenyért a sötétben

Tinus: - Rendben édes..- feküdt be mellém

Alig tíz perc elteltével éreztem hogy Tinus keze már nem szorítja az enyémet, ellazult, innen tudtam hogy elaludt.

~Martinus szemszöge~

Reggel túl korán ébredtem hajnali hat körül, így alig aludtam valamit. Hulla fáradt voltam de nem tudtam visszaaludni. Inkább lementem reggelit készíteni a családnak. Összedobtam pár nutellás palacsintát egy - két óra alatt, leültem és megettem az adagom. Épp akkor jött ki apa szemét törölgetve.

Apa: - Ébren vagy már fiam? Csak nem baj van? Nem szoktál te legelőszőr fent lenni..- ült le hozzám

Én: - Túl korán ébredtem, csináltam nektek reggelit..- hagytam egy pillanatra abba az evést hogy odaadjam apának a reggelit

Apa: - Köszönöm fiam! Nagyon rendes tőled! - mosolygott rám mikor visszaültem elé és csenben folytattam az evést - Biztos jól vagy fiam? - nézett álmos szemeimbe

Én: - Nem aludtam jól az éjjel, nem komoly..- ásítottam

Apa: - Oh..el szeretnéd mondani miért? Látom hogy valami zavar..nyugodtan mondd el, az apád vagyok. - simogatta meg fejem

Én: - Ohm..mondd apa te nem izgultál mielőtt megszülettünk?..- mormogtam