~Utazunk~[Befejezett]

18.rész

(~Martinus szemszöge~)

Rohantam hazafelé.. szerencsére nem laktam messze de végig az járt a fejemben mit mondhatnék a szüleimnek.. "Ha azt mondom nekik hogy „lefeküdtem" Tinával vagy ilyesmi akkor ideges lesz. Mit mondjak?" - járt a fejemben 

Elértem az otthonomhoz megálltam az ajtó előtt kopogni akartam de féltem. Végül csak bekopogtam

Mac: - Oh szia! Lógós! - mérgelődött

Én: - Hello! - kullogtam be szomorú arccal

Mac: - Itt van!! - kiabált fel anyának

Anyám rohant le a lépcsőn majd mérgesen nézett rám.

Én: - Ohmm... - szegeztem tekintetem a földre

Anya: - Szóval..hol is voltál fiam? - húzta fel a szemöldökét idegesen

Tinus: - A barátnőmnél Tinánál.. - valltam be

Anyu: - És mit csináltatok ilyen sokáig?! - sétált közelebb gyanakvó pillantással

Én: - Hát semmit.. - hazudtam

Anya: - Semmit?! - mérgelődött

Mac: - Nekem is ezt mondta... - szólt bele

Anya: - Ha nem mondasz semmit rosszabb lesz.. biztos csináltatok valamit csak arra vagyok kíváncsi mit..

Anyám szidó szavai közben gondolkodtam.." Vajon miért érdekli?"     "Hiszen csak Tinára meg rám tartozik mit csinálunk"..."Vagy nem?"

Anya: - Martinus! Martinus! Itt vagy? Azt kérdeztem mit csináltatok??! Válaszolj! - szidott

Én: - JÓL VAN!! JÓL VAN!! LEFEKÜDTEM TINÁVAL!!!! ÍGY MÁR JOBB ANYA??!! JOBB?? - tört ki belőlem még egy könnycseppem is ki csordult mert tudtam hogy többé anyám nem engedi hogy lássam Tinát

Mac: - Hűha ebből baj lesz ám! - nevetett gúnyosan

Anya: - Hogy mi? - nézett rám tátott szájjal

Én: - Mielőtt bármit mondana bárki..csak annyit mondanék hogy kapjak szobafogságot vagy tiltsatok el Tinától  vagy bármi..DE ÉN AKKOR IS ÖRÖKRE SZERETNI FOGOM TINÁT!! - kiabáltam majd felfutottam a szobámba

Anyám csak állt lefagyva majd odaszólt Marcusnak:

Anya: - De hát nem is mondtam semmit neki - rogyott le a kanapéra szomorúan

Mac: - A szerelem megbolondít! - okoskodott

Anya: - Örökre utálni fog emiatt.. - szégyellte el magát

Mac: - Nem a te hibád anya! - nyugtatta

Anya: - A mi szüleink sem díjazták a kapcsolatunkat apáddal de mi annak ellenére is összejöttünk...Lehet hogy most ugyan ilyen érzése van Martinusnak amien akkor nekem meg apádnak? - fontolgatta

Mac: - Ah! Mit tudom én! Megyek aludni fáradt vagyok.. - indult fel a szobájába

Anya: - Oké Marcus nyugodtan! Én is megyek inkább.. - indult fel ő is

Én eközben az ágyamon fekve töprengtem és csak úgy kattogtag a gondolataim nem tudtam elaludni. Órákon keresztül ez a balhé meg minden járt a fejemben aztán egyszer csak azon kaptam magam az éjszaka közepén hogy a fél testem lent van az ágyról.

Én: - Elaludtam volna? - néztem magamra

Visszafeküdtem és már egyből nyugodtan aludtam tovább..

~Tina szemszöge~

Feküdtem az ágyamon várva azt hogy elaludjak. De nem ment. Végig az járt a fejemben hogy Tinus és én lefeküdtünk és hogy ebből mi lesz? A sok gondolkodásban végül kimerültem és elnyomott az álom. Álmomban Tinussal voltam csókolóztunk az ágyban majd a szüleik bejöttek és elvitték őt tőlem. Soha többé nem láttam. Ijedten felriadtam álmomból bevallom őszintén örültem hogy egyedül vagyok a szobámba az ágyamban és reggel van.