~Utazunk~[Befejezett]

20.rész

(Tinus: - Hát ez...- állt meg)

Csak futottam, futottam közben a könnyeim potyogtak..berohantam az osztályba épp hogy leestem a helyemre egyből zokogni kezdtem.

Mac: - Jesszusom Tina mi történt?!! - pattant fel helyéről majd lerogyott mellém a székre

De én csak sírtam.

Mac: - Tina..Tina..- simogatta a kezem  - Mi történt?! Miért sírsz??! - bújt oda hozzám

Én: - A..az hogy... Martinus.. - kezdtem bele de Tinus ebben a pillanatban berontott nagy robajjal majd lihegve ráborult az asztalomra

Tinus: - ISTENEM! KÉRLEK HIGGY NEKEM TINAA! - kiabált majd összekulcsolta ujjait könyörögve

Én: - MARTINUS..HOGY HINNÉK HOGYHA LÁTTAM MILYEN LELKESEN CSÓKOLOD? - hebegtem

Tinus: - KÉRLEK! KÉRLEK..Nem hazudok..soha nem hazudtam neked..- szorította meg a másik kezem

Mac: - M..Mi..Mi van most? - értetlenkedett

Én: - De most hazudsz..- néztem a szemeibe

Tinus: - Jó nyertél...tudod mit? Nem próbálkozom..- állt fel  majd becsapta tiszta erőből maga után az ajtót

Én újra zokogni kezdtem..

Én: - Marcus..- öleltem át sírva a mellettem ülő Marcust

Mac: - Nyugi..Itt vagyok..- szorított

Petra: - Uh! Szerelmi csetepaté?..- szólt sipákoló hangon

Márk is odajött hozzánk..

Márk: - Nyugi Tina minden rendben lesz.. egyszer úgyis kibékültök..ha meg esetleg nem és úgy volt ahogy te mondtad akkor hagyd! - vigasztalt

Petra: - Jaj! Nyálaskodunk! Nya! Nya! Nya! - csufolodott

Mac: - Most azonnal felyezd be ezt a gyerekes viselkedést Petra! Ez nagyon komoly dolog! - kiabált rá

Én: - Marcus...- engedtem el Marcust

Mac: - Igen? - nézett rám

Én: - Én most elmegyek arcot mosni oké? Utána jövök..- álltam fel majd kullogtam kifele az ajtón

Ahogy kimentem Petra megszólalt..

Petra: - Amúgy sem illenek össze.. mostmár nem is kell hogy összeilljenek! - osztotta az észt

Mac: - De ők Igenis összeillenek és figyeld meg hogy kibékülnek! Ehhez meg amúgy sincs közöd! - vágott vissza

Én eközben tartottam a lány mosdó felé. Mikor odaálltam az egyik mosdókagyló fölé és hideg vízzel megmostam az arcom észre vettem a mellettem álló éneklő Lilit. Rám pillantott majd arcán ijedtséget láttam.

Lili: - Jézusom Tina.. miért sírsz? - jött közelebb hozzám

Én: - Szerinted..? Szerinted miért ha? - kérdeztem hátha rájön mit tett

Lili megrezzent mert rájött mit tett.

Lili: - Ohmm..Figyelj! Nem tudom mi ütött belém..de szeretem őt...- hajtotta le a fejét

Én: - Nem azt mondom hogy ne szeresd csak fogadd el hogy másé már! - rohantam ki a mosdóból vissza a terembe

Már bent volt a Matek tanárnő és csak nézett rám hogy mit kerestem én kint és hogy miért tiszta könny az arcom meg a szemem.

M.Tanárnő: - Maga Tinácska mit keresett kint?! Valami történt? - jött közelebb hozzám aggódó arccal

Én: - Nem Tanárnő..nem történt semmi. - hazudtam majd halkan leültem a helyemre Tinus mellé de ő egy szót sem szólt csak ült

Matek órán alig bírtam figyelni mert annyi minden történt velem pár nap alatt hogy nem tudtam feldolgozni. Egész nap jártak a gondolataim. Senkire és semmire nem tudtam igazán figyelni. Teljesen le voltam törve. Ebédnél Marcussal ettem..Tinus meg egyedül valahol hátul.

Marcus: - Ide hozzam neked az ebédet?- állt fel székéről

Én: - Igen köszönöm.. kedves vagy! - szóltam halkan

Hát mit is mondjak az ebéd nem volt a legjobb de utána elbeszélgettünk Marcussal.

Én: - Na és mi a kedvenc színed?- kérdeztem

Mac: - Piros..Neked? - kérdezett vissza

Én: - Fekete és lila..- nevettem

Mac: - És..mi a kedvenc sportod? - érdeklődött

Én csak csöndben ültem majd ráncolni kezdtem a homlokom.

Mac: - Tina..mi az? - nézett

Én: - Ááh! Jesszus..! - kaptam oda a hasamhoz mert hirtelen úgy fájt mintha valaki megrugott volna - Huu!! - fújtam

Mac: - Tina..mi a bajod? - kérdezte aggódó arccal

Én: - Nem! Nem! Semmi csak..Ááh - egyre jobban fájt és nem tudtam mi ez

Mac: - Hogy segítsek?? - pattant fel

Én:.....- csak hallgattam

Marcus kikísért az ebédlőből be az osztályba. Leültetett a székemre és legugolt hozzám.

Mac: - Nem akarsz haza menni? - nézett rám

Én: - Nem túlélem..

Mac: - De jól vagy? - fogta meg a kezem amitől zavarba éreztem magam

Én: - Hát rosszul vagyok..- csuktam be a szememet

Mac: - Gyere..gyere ide - ölelt át

Én: - Ez megnyugtató..- suttogtam

Mac: - Szegény..annyi minden rossz történik veled egy nap alatt..- simogatta meg a hátam

Én: - Mmm..aha...- úgy éreztem mindjárt elalszok Marcus karjai között

Mac: - Biztos elfáradtál..nyugi már csak két óránk van!

Én: - Olyan jó hogy itt vagy ilyenkor mellettem..- szorítottam meg a kezét -  Igazi barát vagy nekem..- suttogtam

Mac: - Oh! Természetes hogy melletted vagyok Tina! - mosolygott

Órák után hazamentem. Marcus kicsit javított a kedvemen de még mindig szomorú voltam az miatt... anyukám is észrevette hogy nincs valami rendben.

Anyu: - Mi történt kicsim? Szomorúnak látszól. - nézett rám ahogy beértem az ajtón

Én: - Semmi anyu.. - hazudtam

Anyu: - Valami csak történt.. látszik rajtad..mi a baj? - jött közelebb

Én: - Hát.. összevesztünk Tinussal..- rogytam le a kanapéra

Anyu: - Miért? Annyira jól megvoltatok.
- nézett értetlenkedve

Én: - Ne haragudj anyu de nem mondanám el...- álltam fel majd elindultam a lépcsőn a szobám felé

Anyu: - Jó kicsim...

Még mindig rosszul éreztem magam. Főleg hogy még ez a nagy veszekedés is Tinussal..nem hiányzott nekem ez  egyáltalán. Lerogytam az ágyamra hátha jobban leszek egy kis zenét is beraktam de nem segített. Egyre rosszabbul lettem. Émelyegtem de nagyon. Megint a hányinger kerülgetett. Végül megint a mosdómban kötöttem ki. Úgy döntöttem mostmár elegem volt és megkeresem anyám terhesség mérőjét. Feltúrtam mindent a wc - ben. Mindenhol kerestem.. végül az egyik fiók végén megtaláltam. Eléggé izgultam de elvégeztem a tesztet. Nagyon féltem.

Én: - Huh! Na jó most megnézem az eredményt...- mondtam remegő hangon

Én: - Három.. kettő..egy..

Megnéztem..de ahogy megláttam lefagytam mert az eredmény pozitív lett. Ijedten álltam a merővel a kezemben és nem tudtam hogy mit tegyek.

Én: - Jesszusom! Terhes vagyok! Uramisten! Mit csináljak?? Uuhh! - rogytam le az ágyamra