~Utazunk~[Befejezett]

~Utazunk!~ 7.rész

(Megvacsiztunk. Aztán lefeküdtünk aludni Tinussal)

Másnap reggel kinyilt a szemem.. magam mellé néztem és egyből tudtam miért vagyok boldog. Martinus még aludt. Nem akartam felkelteni de muszáj volt megmozdulnom és erre ő is mocorogni kezdett. Halkan sóhajtott egyet, nyújtózkodott majd a szeme kinyilt.

Tinus: - Jó reggelt! - suttogta

Én: - Jó reggelt! - nyújtózkodttam

Tinus: - Keljünk fel?

Én: - Aha - ásítottam

Lekapta magáról a takarót, felállt. Észre vettem, hogy csak egy szál alsóban van és elvörösödtem.

Én: - Kurva helyes vagy! - hagyta el a számat számomra is váratlanul. Tinus csak nevetett, föl segített az ágyról és egy puszit nyomott az arcomra.

Tinus: - Imádlak csajszi! - kacsintott és bement a fürdőbe

Én: - Ahh! Imádom! - lelkesedttem

Megvártam még ki jön és utána én is elkészültem.

Tinus: - Akkor megyünk reggelizni ugye? - kérdezte

Én: - Persze. Éhen halok! - dörzsöltem össze a tenyerem

A reggeli rántotta volt. Egyszerűen isteni. Meg is dicsértem Marcus és Martinus anyukáját. Utána Martinus felhivott a szobájába..

Én: - Miért hívtál fel Tinuskám?

Tinus: - Dolgunk van.. - nézett rám majd a fenekemre tette a kezét

Én: - Akkor mire vársz? - kérdeztem majd egyből az ajkainak estem.. az ajkába haraptam majd ő a seggembe markolt. - Ah! - nyögtem és a hajába markoltam majd ő a nyakamat csókolgatni kezdte. Ebben a pillanatban benyitott Marcus..

Én: - Ez nem az aminek látszik! - kaptam az ajtó felé a fejem

Tinus: - Mi csak... - dadogott

Mac: - Oooké.. Tegyünk úgy mintha ezt nem láttam volna. Azért jöttem, hogy figyelmeztesselek. Vagyis úgymond szóljak...

Tinus: - De hát miről? - nézett rá

Mac: - Arról, hogy egy hét és koncertünk lesz úgyhogy ma megyünk próbálni nem emlékszel?

Tinus: - Jaaa! Jesszus! Bocs Tina ezt még bepotóljuk! De viszont most sietnem kell! - rohant az ajtó felé

Én: - Szia! jó próbálást! - kiabáltam utána

Jó két órán keresztül volt próbán. Addig meglepetés ebédet készítettem neki. Taco - t mexikóit asszem. Kicsit nehéz volt de sikerült. Megterítettem. Anyukája nagyon örült, hogy végre pihenhet. Aztán már csak vártam. Hallottam ahogy nyitja az ajtót a kulcsal.. Gyorsan felálltam odamentem az ajtóhoz és úgy csináltam mintha egy éterben pincér lennék vagy ilyesmi...

Én: - Üdvözlöm a Gunnarsen csoda étteremben! Mit tehetek önért? - húztam ki magam de majdnem röhögtem

Tinus: - Ohh! Jónapot! Hát tudja éhen halok..! - nevetett

Én: - Ezen könnyen segíthetünk! Jöjjön! - kísértem az asztalhoz - Ez a maga asztala. Mindjárt jön a pincér és felveszi a rendelést! Tessék addig találja ki mit kér. - átnyújtottam neki egy saját magam által készített étlapot de csak egy étel szerepelt rajta a Taco. Tinus amint meglátta mosolyogni kezdett. A pincér Emma volt.

Emma: - Jónapot! Felvehetem a rendelését? - nézett Martinusra én meg gyorsan odapattantam mintha én is vendég lennék

Tinus: - Ohm.. Igen köszönöm! Kérnék két Tacot. - vigyorgott