LMBTQ hülyeségeim

Beszéljünk a lányokról

Hülyével van egy közös vonásunk: mind ketten akartunk egy bátyust. 
Hülye mondjuk csak azért, mert nincs kivel beszélnie a fiús dolgokról, míg én valami teljesen más okból. 
Mindazonáltal úgy fest, Hülye most már be éri azzal, hogy a lányokról tud valakivel beszélni: velem. 
Szóval a lányokról, és az esetekről beszélgettünk. 

Én: Oké. Hajszín? 
Hülye: Vö-rös! 
Én: Neked is? Nekem is! Festett haj? 
Hülye: Fekete. 
Én: Az nem jó, mert az lehet természetes is. Olyat mondja mi nem lehet vele született. 
Hülye: Hm... Zöld, de nem az a rikító. 
Én: Kék bármely árnyalata. De csak rövid hajon. 
Hülye: Egy lány rövid hajjal? 
Én: Igen! Miért? Az én hajam is rövid szokott lenni. 
Hülye: Jó, jogos. Én kérdezek! Lányos vagy inkább fiús? 
Én: Fiús, vagy a kettő között. 
Hülye: Nekem lányos. De van egy fiús osztálytársam, aki pánszexuális. Össze hozzalak vele? 
Én: Nem köszi, megvagyok. Inkább szerezz magadnak valakit. 
Hülye: Á.. Abban semmi izgalmas nincs... Folytassuk. Szem? 
Én: Zöld! 
Hülye: Kék! 
Én: Zöld!
Hülye: Kék!
Én: * már nevetve * Zöld!
Hülye: Kék! 
Én: Piros! 
Hülye: Oké, egyezzünk ki a pirosban. 
Én: Nem egyezzek ki senkivel! Piros és zöld!