Valamilyen hír oldalon jött velem szembe egy olyan cikk aminek címe "top 16 ember, aki megváltoztatta a nemét és bebizonyította, hogy sosem késő ahhoz, hogy önmagad legyél". Megnéztem a kommenteket és... Magyarok.... Azonban eszembe jutott egy emlék,amit most megosztok veletek.
Olyan 10-11 éves lehettem, mikor felkeltem az éjszaka közepén és nem tudtam vissza aludni. Olyankor mindig azt tettem, hogy valamilyen ismeret terjesztő csatornát néztem, mert, nem tudom, jobban lekötött mint a cartoon network. Az nap este találkozta először a transznemű fogalommal. Az ismereterjesztő csatornán pont egy olyan műsor ment ami a nemváltásról szólt. Két személyre emlékszem belőle.
Az egyik egy olyan 15-16 éves transzfiú, aki a boldogságtól sírva meséli, hogy már csak az utolsó műtét van hátra ahhoz, hogy teljesen fiú lehessen és, hogy milyen jó érzés tudni, hogy hamarosan egy olyan testben lesz amibe születnie kellett volna, amiben önmaga lehet. Nagyon boldognak tűnt.
A másik, a története elején egy 4 éves kisfiú, aki lány akar lenni. A szülei pedig vettek neki hercegnős, gyönyörű szoknyákat. Amikor a kis gyerek meglátta olyan boldog volt, mint ha egyszerre lett volna a szülinapja és karácsony megtartva. A műsor tovább kísérte a történetét, és a végén, mikor már elég idős lett hozzá igazi lány lehetett. A szülei, ahogy az ilyen ismeret terjesztő sorozatokban szokás, nyilatkoztak a történtekről. És tudom, valami ilyesmit mondtak "a lányunk így boldog, mi meg így szeretjük".
Ez a két dolog megmaradt bennem.
YOU ARE READING
LMBTQ hülyeségeim
Short StoryMinden LMBTQ tag különleges, de van ami mindegyikben közös. Sokan követnek el alapvető hibákat, vagy merül fel bennük kérdés. Hát gyertek, száljatok fel velem a szívárvány hajóra és okuljatok a hibáimból, nevesetek velem a hülyeségeimen. Jó utat!
