LMBTQ hülyeségeim

Jövő

Igen, pontosan, anyámnál voltam a hétvégén, és ezért is nem voltak részek. 

Tekintve, hogy 17 éves vagyok, sőt, az idén töltöm a 18at, elég gyakran szóba jön a jövőm, vagy épp a jelenem. Pontosabban arra a térnek ki mindig, mint egy kölyök kutya a hatezerszer lerágott, elásott, majd újra előszedett csontra, hogy mikor lesz pasim. Ez a kérdés igen gyakori nálunk, és ez lényegében érthető is, elvégre már rég abban a korban vagyok, amiben elvárható, hogy legyen párom, de ugye nekem sose volt. Szóval teljesen megértem őket, azt nem értem, hogy mi az istenért kell ennyiszer zaklatni engem a témával. Nem hiszem, hogy attól hamarabb lesz bárkim is, hogy folyton felhozzák a témát. Komolyan, már nem tudok milyen terelő szöveget kitalálni, hogy hagyjanak békén. De azért igyekszem, még ha nem is mindig új dologgal. 

Én: Hagyj már, magamat ismerve tuti egyedül fogok megöregedni.
Anya: De akkor nem lesz gyereked.
Én: Majd adoptálok!
Én: Basszus....
Én: Nem tudok....
Anya: Igen, ezt a múltkor megtárgyaltuk. 
Én: Nem baj lesz kutyám, meg macskám és görényem, azokat áthozom néha!
Anya: Az csodás lesz...
Én: És lesz egy kígyóm is!
Anya: MI??
Én: És úgy lesz nevelve, hogy szabadon kószálhasson. Áthozom és itt fog csúszkálni. 
Anya: Maradjunk a kutyánál és a macskánál...
Én: Görény? 
Anya: Talán...