Ajánlom ezt a könyvet mindenkinek, aki aranykanállal a szájában született. A vagyon és a név nem minden. Nem szabad senkit sem lenézni a sorsa vagy a származása miatt, mert bárki kerülhet hasonló helyzetbe! Ahogy Harry Styles is mondja: „ Treat peo...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Louis:
Másnap reggel arra ébredtem, hogy nagyon melegem van. Harry rajtam volt elterülve, és a saját testével védelmezett engem a hideg elől. Visszagondolva a tegnap estére, szívem megtelt forrósággal. El sem hiszem, hogy egy férfitól kaphattam ilyen örömet! Óvatosan kibújtam karjai alól, nem szerettem volna felébreszteni őt. Betakartam az én göndör angyalomat, felvettem a ruháimat, majd kimentem az udvarra, hogy hozzak be egy kis tűzre valót. A kezem sajgott a tegnapi sérülés miatt, de nem foglalkozhattam ezzel, hiszen Harryre meleget kellett csináljak, hogy nehogy meg fázzon, hiszen még alig tudott fel gyógyulni abból a makacs tüdőgyulladásból. Amíg a tűzre figyeltem, feltettem egy kis kását főni. Egészen meleget csináltam, így már csak az ételre kellett figyelnem. A kezem sajgott, alig tudtam megfogni a kanalat. A következő pillanatban két kar ölelt át hátulról.
- Hiányzol mellőlem apuci - csókolt bele a nyakamba Harry, amíg szorosan magához húzott.
- Gondoltam, be gyújtok, hogy mire felkelsz, melegedjen az idő.
- Pihentetned kellene a kezedet apuci!
- Semmi baj szívem. Megoldom. Volt már ennél rosszabb is.
- Rá tudlak venni valahogy, hogy vissza bújj velem az ágyba? - megmondom őszintén, hatalmas volt a kísértés, hogy Harryt újra a karjaimban tartsam, elhalmozzam őt a csókjaimmal, de a reggelit nem hagyhattam a kályhán.
- El kell készítenem az ennivalót. Egyébként hogy érzed magad? Nem fáj sehol? - érdeklődtem utalva a tegnap estére.
- Kicsit érzékeny vagyok, talán egy kicsit fáj is, de boldog vagyok.
- Sajnálom, nem akartam fájdalmat okozni! - emeltem kezét az ajkaimhoz, majd lágy csókot leheltem rá - Bújj vissza még az ágyba, és pihenj kicsit.
- Nélküled nem szeretnék.
- Akkor viszont sipirc felöltözni, mert annyira még nincs meleg, hogy mezítelen tudj flangálni.
- Meleg volna, ha vissza bújnál velem a pokróc alá, és a saját tested melegével fűtenél engem.
- Harry! Apuci mondott valamit! Irány öltözni, vagy bújj vissza az ágyba!
- Akkor inkább lefekszem, és alszok még egy kicsit.
- Nagyon helyes.
Amíg Harry aludt, azon gondolkodtam, mennyire helytelenül is cselekszem. Hiszen kihasználom, hogy nem tudja ki ő, hogy elfelejtette, hogy felesége volt, és hagytam a csábításnak. Bele sem mertem gondolni abba, mi lesz, ha visszatér az emléke. Biztos vagyok benne, hogy amint ez megtörténik, az lesz az utolsó napom az árnyékvilágban. Hiszen biztosan undorodni fog önmagától, tőlem, és attól ami közöttünk történt. De annyira édes, annyira csábító a boldogság érzése, hogy bármily bűnös is, képtelen vagyok lemondani róla, és helyesen cselekedni. Egész életemet úgy éltem le, hogy mindenféle örömöt nélkülöznöm kellett. Erre jön ez a göndör angyal, és általa megtapasztalhattam, mit is jelent a mámor, a valódi gyönyörűség, mit is jelent, amikor valaki vággyal telve ér hozzám. Megtapasztalhattam azt, milyen amikor én dominálok, amikoruralmam alá hajthatom a szeretett személyt, aki még többért könyörög nekem, és nem az undort látom a szemében, hanem az izgalmat, és a szenvedély lángjait. Bűnös vagyok. De ez a bűn annyira édes. Hiába tudom, hogy ezért a poklok poklában fogok elkárhozni, mégsem vagyok képes lemondani róla. Ki akarok élvezni minden egyes pillanatot, amit Harry adhat nekem, addig a percig, amíg rá nem jön arra, hogy mennyire mocskosul viselkedtem vele szemben. Reménykedem abban, hogy egyszer talán képes lesz megbocsájtani nekem. Önző vagyok, de most a saját érdekeimet tartom szem előtt, és kiélvezem az élet adta pillanatot. Aznap, amikor megtaláltam őt a földön fekve, megfordult a fejemben egy pillanatra, hogy sorsára hagyom, és Istenre bízom az életét, de képtelen voltam rá, hogy egy embert, aki láthatóan segítségre szorul, magára hagyjak. Az nem én lettem volna. Viszont azt álmaimban sem hittem volna, hogy ez a fiú lesz az, akinek hála újra megtapasztalhatom a test adta örömöket. Kezem önkénytelenül elindult a nadrágom irányába, és bár tenyereim nagyon sajogtak a fájdalomtól, kénytelen voltam farkamat megigazítani szűkös alsómban. A kása lassan elkészült, így azt leraktam az asztalra, majd az ágyhoz sétáltam és leguggoltam elé. Harry jóízűen aludt. Tekintetem a rózsaszín, és lédús ajkakra vándorolt, eszembe villant, milyen volt tegnap délután azok között a gyönyörűséges puha párnák között érezni merev farkamat. Pusztán a gondolat elég volt, hogy kissé hangosan felnyögjek, viszont emiatt a szerelmem felkelt. Álmos tekintettel nézett rám a két hatalmas smaragd.
- Nem akartalak felkelteni. Pihenj csak nyugodtan. - Harry tekintete egyből a nadrágomra siklott, majd mindentudóan keze kibújt a pokróc alól, és finoman rá markolt ágaskodó férfiasságomra. Kénytelen voltam megkapaszkodni az ágyban, mert hirtelen olyan vágy öntött el, hogy hangosan kellett felnyögnöm.
- Engedd meg, hogy segítsek rajtad apuci! - Harry megnyalta ajkait, majd beljebb ment az ágyban, hogy én is oda férhessek hozzá. Képtelen voltam a csábításnak tovább ellenállni, így felálltam - a szó minden értelmében - és téptem lefelé magamról a ruhát, majd egyből bújtam be a kedvesem mellé. Nem akartam őt ismét kihasználni, hiszen tudtam, hogy időre van szüksége a testének a rehabilitációra, de egyszerűen muszáj voltam érezni az ajkait magam körül. Harry értette néma vágyamat, mert a csókjaival a mellkasomon keresztül haladt egyre lejjebb és lejjebb, amíg nem végre elérte célját, és párnácskái közé vette kőkemény tagomat. Nyelve játékosan bújt fitymám alá, eltolva makkomon ezáltal a bőrt, hogy az érzékeny részhez érhessen. Hatalmasat sóhajtottam az érintésre, hiszen nyelve nedvesen simogatta körbe farkamat. Egyik kezemet a hajába mélyesztettem, amíg a másikkal a párnába martam csökkenteni az élvezet okozta élményt. A forróság úgy öntött el, mintha láva borította volna a testemet.
- Ahh! Harry! Még! Mélyebben, kérlek! - sóhajtottam neki kiéhezetten, mire csípőmet felfelé löktem, hogy még mélyebben el tudjak tűnni ajkai között. Kedvesem tenyerébe vette heréim, amíg egészen a torkára engedte hatalmas méretem. Úgy éreztem, eszemet fogom veszteni az élvezet hatására. Harry ujjai hozzáértő módon morzsolgattak alulról, amig szájával és nyelvével olyan mélységekbe hajszolt az élvezet határán, hogy amikor nyelt egyet, ezáltal lejuttatva még mélyebbre péniszem torkára, úgy pumpáltam tele forró magvammal egész nyelőcsövét, mintha mindig is ezt gyakoroltuk volna. Fogalmam sincs, hogy ezek után mi történt, mert szinte elájultam attól a gyönyörűségtől, amit ez a göndör angyalka adott nekem. Mielőtt végleg kiengedett volna formás kis szájából, tisztára szopogatott engem, majd adott még egy puszit makkomra, és lassan a mellkasomhoz bújt. Csillogó tekintettel nézett rám, boldogságtól ragyogott a kis arca.
- Köszönöm... - ennyit voltam képes kinyögni, mielőtt végleg elragadott az álom.
