22.

626 43 2
                                    

Louis:

Ops! Esta imagem não segue nossas diretrizes de conteúdo. Para continuar a publicação, tente removê-la ou carregar outra.

Louis:


- Azonnal akarlak! - hajoltam ajkaira, és mohón csókolni kezdtem azokat. A kezem minden pontján érintette, minden centit bejárt. Végre ismét érezhettem a puhaságot, ami selyemhez hasonlatos szája adott. Egyszerűen nem tudtam eleget kóstolni belőle. Szabályosan a dézsa falának passzíroztam, és kezeim már a formás kis fenekén voltak.

- Apuci! Várj! Menjünk az ágyba! - tolt el magától, de mindhiába, mert megrészegülve az imádott férfi érintésétől, szinte mániákusan hajoltam vissza. Mintha nem hallottam volna a kérését.

- Apuci! Elég! - vált határozottabbá Harry, mire egyből vissza húzódtam. Elszégyelltem magam, mert ráerőszakoltam a vágyaimat.

- Bocsáss meg... Én azt hittem.. azt hittem...

- Én is akarom! Nem is kicsit, de a víz nem sokára hűvös lesz, menjünk, és bújjunk ágyba. Ott azt teszel velem, amit csak kívánsz, hiszen a tiéd vagyok! Senki másé! De nem akarom, hogy megfázzunk.

- Szeretni akarlak, Harry! Órákon át!

- Törölközzünk meg, szerelmem! Ahogy Harry felállt, egyből szembe találtam magam vaskos tagjával. Míg ő az arcát törölte, én éhesen vetettem rá magam a prédára.

- Apuci, ágy! - hallottam meg a drágám édesen kuncogó hangját. Bár nem akartam a finomságomat kiengedni a számból, mégis kénytelen voltam. A szerelmem kiszállt, és adott egy másik ruhát, hogy száraz legyek, majd lefeküdt a szalmával bélelt ágy tetejére. Azt hiszem, soha ilyen gyorsan nem lettem száraz, mint most. Szabályosan Harryn landoltam, és kérés nélkül csókoltam a felkínált nyakát, majd arcát.

- Mindjárt felfalsz egyben! - jegyezte meg kuncogva, mikor épp a szemöldökét akartam megrágcsálni.

- Azt sem tudom, hol kezdjek neked! Végre itt vagy! Végre itt vagy, hercegnőm! - borítottam be arcát csókokkal.

- El is feledtem, milyen kis mohó is tudsz lenni!

- Az enyém vagy! Istenem, el sem hiszem... Itt vagy velem, szerelmem! - kezeim dél felé vették az irányt, mikor Harry gondolt egyet, és elterült alattam, mint egy kis béka. Szétrakta a lábait, és úgy lökött fölfelé a csípőjével. Szavak nélkül is értettem a kérést. Ajkaimmal egyre lágyabban cirógattam, míg haladtam a célom felé.

- Ahhh.... Apuci... hiányoztál... - sóhajtotta nekem a szépségem.

- Te is hiányoztál nekem, gyönyörűségem! - ujjaim lassan odaértek, ahova a nyelvemmel igyekeztem. A szűk, lüktető kis rózsa már várta, hogy ismét megízleljem őt. Harry türelme végesen fogyott, ahogy egyre kínzóbban lassítottam a tempón. Míg ő azt hitte, éhesen rávettem magam, addig pont az ellenkezőjét kapta. Tudatosan türelmet parancsoltam magamnak, hogy ezzel is fokozzam a célom, a vágyunkat. Már majdnem elértem az édes kis pontot, ami ütemesen nyomódott ujjbegyemnek, mikor már a szerelmem nem bírta tovább, és így szólt:

Kérges bőr / Larry Stylinson ff / BEFEJEZETTOnde histórias criam vida. Descubra agora