Kézilabda vagy szerelem?

4

Zoli bácsi ismertette velünk mind az iskolára, mind a csarnokra vonatkozó szabályokat. A legfontosabb amit kiemelt, hogy a pálya területén nincs evés, inni pedig szigorúan a padoknál lehet, hogy megelőzzük a vízfoltból eredő balesetet.

Elindultunk keresztbe az iskolánkban, közben találkoztunk néhány évfolyamtársunkkal, akik mind más helyekre siettek.

A 3 csarnok az iskolának 3 különböző részén helyezkedik el. Az "A" jelölésűhöz, túl kell mennünk a portán, majd elfordulni jobbra. Ott egy hatalmas folyosó tágul elénk. Balra találhatók az öltözők, az orvosi szobák, két pihenő és egy fiú és lány zuhanyzó.

A folyosón jobb kéz felől három bejárat van, hogy könnyebben megközelíthessük, plusz nem kell más osztályokon keresztül járkálnunk, ha nekik is edzésük van.

Igazából tudtam mire kell számítsak. Mindenki tudta. Egy csarnokra két kapuval, két oldalt két hatalmas karzatra, egy szertárra és egy kondira. Úgy képzeltem el, mint a másikat, ahol az ismerkedőt is tartották. Ám, mikor beléptünk, elakadt a szavam.

A parketta sötét és természetes színe kiemeli a csarnok középen lévő címert. A kapuk a szokásos fekete- fehér színváltozat helyett, most fekete és piros párosításban játszanak. A karzat székeit felváltva festették feketére és pirosra. A terem két végében két szertár kapott helyet, középen egy konditeremmel. Az oldalvonaltól nagyjából 1,5m-re a versenybírói asztal állt, nagyon kényelmesnek látszó székekkel.

-Ha ez egy álom, ne keltsetek fel.- gyorsan vállon csíptem Herczeget, hogy biztos a valóságban érezze magát.

-Pontosan négy évente ugyan ilyen döbbent és meglepődött arcokkal találom magam szemben, de eddig ti viszitek a prímet.- Zoli bácsi mosolyogva körbeterelt minket, hogy alaposan szemügyre vehessünk mindent. Elmesélte, hogy ezt csak versenyeknél veszik használatba, de ha szűkös a hely, itt is szoktak edzéseket tartani.

Sehol egy kopásnyom, a falakról sem pattogott le a fehér festék és mindenhol a legújabb, legmodernebb felszerelések voltak fellelhetőek.

Amikor végeztünk a bámészkodással, gyorsan megnéztük a másik termet, ami már kicsit egyszerűbb téma volt. A jól megszokott világos parketta, hagyományos fekete-fehér kapuk, egy kis karzat kis karzat, illetve egy szertár és szintén egy kondi. Amikor visszaértünk az osztályba, Zoli bácsi csendet kért, aztán pedig összepakolta a cuccait.-Ne haragudjatok, de nekem nagyon fontos, halaszthatatlan ügyem van, ezért nem tudok veletek maradni. Nyugodtan hazamehettek, délben úgy is vége lenne a tanításnak.

Mint az állatok, de tényleg. Ordítani és éljenezni kezdtünk, 9. osztály ide-oda. Összekaptam a cuccomat és elindultam a parkolóba.

-Lakatos, hé! Páran megyünk kajálni, gyere te is. Zihnober mindenkit meghívott.- mosolyogva elindultam a kis társaság felé, bár rühellem ha valaki rám költi a pénzét.