Kézilabda vagy szerelem?

11

19:00-kor egy kétemeletes, üvegfalú villa előtt álldogáltunk.

-Gyere már, nem hiszem el.-próbált meg Lara egyáltalán az ajtó közelébe rángatni.-Menjünk be!

-Hát nem is tudom, nagyon sokan vannak.-nem volt jó ötlet eljönni. Ráadásul ahogy elnézem a bent szórakozó tömeget, javában 18 felett vannak.

Lara elengedte a kezemet és elindult az ajtó irányába. Oké, essünk túl rajta.

A barátnőmet követően beléptem az ajtón és óvatosan elindultunk Ákos után, nehogy felborítsunk valakit.

A konyha felé vezetett minket, ahol pár osztálytársunk iszogatott néhány idegennel.

Körbenéztem a helyiségben és vajon kivel találkozott a tekintetem? Hát persze, hogy az övével. Ádám ült a konyhapult tetején és egy doboz sört kortyolgatott, így bámult.

Nem fordult el rögtön, megvárta amíg én teszem, csak ezután követte a példámat.

-Gyertek csajok, igyatok!-Latzer két piros poharat nyomott a kezünkbe, a harmadikat pedig lehűzta ő.

Félve méregettem a pohárban lévő folyadékot, majd Ákos megnyugtatott, hogy csak Cyder van benne, bemelegítésnek.

-Játsszunk valamit!-vetette fel az ötletet Herczeg.

-Kezdjük egy kis üvegezéssel, utána pedig jöhet a jó öreg felelsz vagy mersz.-ütötte össze a kezét Hanna.

-Az nem gyerek játék?-néhanyan felnevettek a kérdésemen, majd felvilágosítottak arról, hogy ők nem úgy játszák. Akkor hogy?

-Én kezdek!-Ádám lehúzta a sörös doboz maradékát, majd megpörgette a földön.-Fúj, nem fogok smárolni tesómmal!

-A szabály, az szabály.-rakta fel a kezét Várkonyi.

-Nem mondjátok komolyan!-hisztizett Ádám továbbra is. Lara gyorsan odahajolt és megpuszilta az arcát.-Ennyi, több nem lesz.

-Ez nem érvényes.-szólt közbe az egyik idegen.

Lara mit sem törődve a megjegyzéssel megpörgette az üveget, aminek a vége Ákosra mutatott. Mind a ketten behajoltak középre és elejtettek egy gyengébb csókot.

Mióta itt vagyunk, Ádám legalább a második vodkáját issza, nem beszélve a többi italról, aminek nem tudom a nevét. A szeme kezd egyre pirosabb lenni és már beszélni is alig tud.

-Lexa, hahó!-úgy tűnik elkalandoztak a gondolataim, mert csak most vettem észre, hogy az üveg vége felém mutat, a másik oldalán pedig Ákos vár.

Ez nem lehet! Most csókolóznom kell vele? Mindenki szeme láttára. Muszáj?

-Alexa nem játszik!-közölte Ádám nehezen forgó nyelvvel.

-Ugyan tesó, ez csak egy játék.-Ákos elkezdett felém közeledni, de Ádám a vállára tette a kezét és farkasszemet nézett vele.

-Azt mondtam, hogy nem játszik!-hiába részeg, a hangja domináns és fenyegető. Ákos mit sem törődve levakarta magáról a fiú kezét és szája már majdnem az enyémnél volt.

Megfogta az arcomat és magához húzott. A szánk már majdnem egymáshoz ért, de azonnal el is szakadt tőlem.

Ádám a mellkasán ült és behúzott egyet neki. Ákos orra hatalmasat reccsent és a vére vörösre festette Ádám ruháit.-Megmondtam, hogy nem játszik!-ordította torka szakadtából.

Mindenki figyelte a földön fetrengő fiúkat és rémüldöztek. Ákos megütötte Ádámot, így most ő került felülre.

Az agyam kitisztult és rögtön kapcsoltam. Szét kell szedni őket, másképp halálra verik egymást.

A többi fiú körülöttük álltak és ki-kinek szurkolt. Egy cseppet sem haboztam, odaguggoltam hozzájuk és elkaptam Ákos kezét, mielőtt ismét megüthetné támadóját.

A kéz a mellkasomhoz ért és hatalmas erővel lökött az üvegasztalnak. A fejemet egy erős ütés érte és minden elhomályosodott. Még hallottam Lara rémült kiáltását, miközben a mentőket hívta. Utána már minden homályos.