!!Speedy /Pietro Maximoff/ folytatása!!
A tekintete már nem a régi, boldogságtól átjárt csillogást nyújtja, inkább megtörtséget, meggyötörtséget áraszt. Ajkai kicserepesedtek és néhány helyen fel is szakadtak. A régi, kissé vaskos fiú mostanra ledob...
A gondolataimba teljesen belefúródik a gondolat, hogy muszáj megtalálnom Pietrot, hiába haragszom rá.
Jól tudom, hogy nem voltunk egy tökéletes pár, de azért azt nem néztem volna ki belőle, hogy egy cafka miatt mindent ellök magától.
Johnny továbbra is értetlen pillantásokkal díjaz, aminek a láttán keserű ízt érzek a számban. A szívem százfelé akar szakadni, amit igazán abba hagyhatna már. Egyszer Pietro kell neki egyszer Steve/Johnny.
"Felejtsd el, nincs semmi baj." Suttogom magam elé, de ő csak a vállamra teszi a kezét. Érzem, hogy ő is nagyon jól tudja, hogy ez egyáltalán nem igaz.
"Mégis úgy látom és érzem, hogy van valami baj." Erőltet egy mosolyt az arcára, amitől nekem is egy kicsivel jobb hangulatom lesz.
"Meg kell találnom Quillt. Azonnal." Pillantok félre a tekintetemet immár az ablakra szegezem, mintha az enyhíteni tudná a belső fájdalmamat a kinti tájkép. Bárcsak az ablak is olyan könnyen át tudna rajtam látni, mint én rajta.
"Miért kell Quill?" Kérdezi a hátam mögül, de én csak úgy teszek, mint aki nem hallja.
Talán ez a legjobb mód most arra, hogy végre eldöntsem, hogy mit is akarok. Muszáj ezt magamban lerendeznem, mielőtt harcba indulnék a Földre.
"Tudod, hogy hol van vagy nem?" Fordulok felé és a szekrényhez sétálok, hogy felvegyek magamra egy ruhát.
"Addig nem momdom el, míg el nem mondod, hogy mégis mi a francról van szó!" Kiáltja el magát és a csuklómnál fogva magához húz.
"Szükségem van rá.. Muszáj elvinnie az én Földemre. Háború közeleg, ami a bolygóm pusztulásához vezethet." Nézek a mélyen a szemébe. A fogása gyengül, majd elengedi a kezem. Szavaim hallatán hátrálni kezd és csak lerogy az ágyra.
"Azt hittem, hogy velem maradsz. Itt mindened megvan, itt van a csapat és én! Nem értem, hogy miért pont TE kellesz annak a nyavajás gömbnek."
"Figyelj, tudom, hogy most minden zavaros. Ezzel nem vagy egyedül, de kérlek ne tedd ezt nehezebbé a számomra. Szerinted nekem nem nehéz ezt a küldetést teljesíteni?!" A mondat végére már kiabálok a könnyeim pedig záporként hullanak a szőnyegre, amin állok.
"Még mindig nem értem, hogy mi a csodálatos jó égért kellesz nekik.. "
"Fogd már fel! Én vagyok az, aki pontosan tudja, hogy hol lehet az a személy, aki a kulcs a Földem túléléséhez. Nem szabad vesztegetnem tovább az időt. Azonnal el kell hagynom ezt a Földet, ketyeg az idő. Egy háborút kell megvívnom nem csak az agyam-szívem köztit, hanem egy Bolygóét. "
"Továbbra sem támogatom az öngyilkos akciódat, de segíteni tudok, hogy ne egyedül vívd meg. Egyébként pedig úgyis adni akartam neked egy új 'szuperhős' ruhát." Sétál a hátam mögé és szorosan átölel. Hangosan felsóhajtok,ami hallatán felkuncog és össze borzolja a hajam.
"Köszönöm, hogy vagy nekem Pi." Csúsznak ki a szavak az ajkaimon. Amikor a fülemben hallom vissza csengeni a számat elhagyott szavakat ellököm magamtól Johnnyt.
"Én- én nem így gondoltam. Sajnálom, nem kellett volna.. " Harapok bele idegesen az ajkaimba. Johnny arcán harag helyett egy mosoly jelenik meg, ami felettébb meglepő tudván azt, hogy nagyon nem kedveli Pietrot.
"Legalább végre őszinte voltál magadhoz. Tudod már vártam a pillanatot, hogy rájöjj arra, hogy nem én se nem Steve az, aki után epekedsz. "
"Hogy érted ezt? Én nem szeretem Pietrot! Azok után amit tett nem vagyok rá képes! " Kiáltom el magam. Érzem, hogy a harag bugyogni kezd az ereimben,hiszen még a mai napig nem tudom felfogni, hogy mi a csudáért lépett félre.
"Ugyan ne hazudj magadnak. Kedvesem, minden este az ő nevét kiáltod, hogy mentsen meg, enyhítse a fájdalmadat. Ezt Quill is alá tudja támasztani. Tegnap este, amikor felriadtál egy pár pillanatig nem voltál magadnál. Azt hitted, hogy Ő vagyok. Olyan szorosan bújtál hozzám, hogy kis híján eltörted 3 bordám. A belső harcot abba hagyhatod, hiszen még a tudatalattid is Őt akarja. Egyáltalán nem Haragszom rád, ahogyan biztosan Steve sem. 100%, hogy ő is rájött már ugyanerre, hogy te és Pietro elválaszthatatlanok vagytok." Mosolya egyre nagyobb, miközben közelebb sétálva letörli a könnyeimet és a vállamra teszi a kezét.
"Ennyire egyértelmű?" Kérdezem szipogva, mire csak bólint.
Egy pillanat erejéig elengedi a vállamon tartott kezét. Oda sétál egy szekrényhez, amit egy helyen megnyom. A szekrény egyik rejtett zugából feltűnik egy vitrin, amiben egy ruha pihen.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
/Így tudom elképzelni/
"Ez.. Csodálatos. " Felelem lassan és a ruhához sétálok. Végig húzom a ruhán az ujjam és mosolyogva pillantok Johnnyra.
"Mostmár majdnem minden megvan ami kell egy jó harchoz. Na gyere, keressük még Quillt. " Karolja át a vállam mosolyogva Johnny. Elmosolyodom én is a vidámságát látva. Lehet, hogy kívülről "minden rendben"-nek tűnik, de legbelül szorítja a szívem az érzés, hogy vajon mi várhat odahaza rám.
