Egy lovas táborral kezdődött minden

44.fejezet

Ma rajtam van a sor hogy lucernát hozzak. Úgy utálom ezt. De hát mit van mit tenni elindultam és út közben felkaptam egy vödröt amibe rakhatom.

Oda sétáltam a bálához és elkezdtem óvatosan kiszedni belőle egy kicsit. Miutan eléggé belejöttem megmarkoltam egy nagyobb darabot a bálából és elemeltem. Na de ott az egyik legnagyobb rémálmom várt. Egy fél tenyérnyi pók ott chillelt a kezem mellett. Tettem azt amit mindenki tenne.

Szépen, nyugodtan leraktam és távolabb álltam tőle. Na tudod mikor. Visítva eldobtam minél messzebbre. A síró görcs kerülgetett hogy majdnem megfogtam.

Hű társaim nyakukat törve rohantak hogy mi történt. De még is Bence ért ide először.

-Kami! Úristen jól vagy! Már azt hittem meghaltál! Mi történt?-kérdezte aggódó arccal. Én válasz helyett csak a földön hüssölő pókra mutattam. Amint észre vette hogy mi volt sokkom oka ő is távolabb állt tőle.

Befutottak a lányok is akik már egy kicsit jobban ismernek.

-Kami! Pók vagy megtámadtak?-érkeztek meg egyszerre. Ahogy meglátták az óriási állatot körül állták.

-Wow ekkorát még nem is láttam.- nézegette (szerintem) túl közelről Timi. Hanna tisztes távot tartott de Bogi félelmet nem ismerve megfogta a darabot amin volt a kicsi szörny és egy mozdulattal a közeli füves részre dobta. Mint aki jól végezte dolgát (hozzá tenném tényleg jól csinálta) összecsapta a tenyerét és így szólt:

-Rendben ez is elrendezve. Mindenki mehet a dolgára.-mosolyodott el maga biztosan. Bence szörnyülködve nézett rá.

-Ember! Ott volt a kezedtől vagy tíz centire.- sápadozott velem együtt.

-Ez csak egy pók.-nézett rá értetlenül Bogi.

- Ami ki is nyírhatott volna.- háborodtam fel. Mi van ha tényleg megeszi Bogit és nem lesz Bogim?

-Kamiiii. Jobban fél tőled mint te tőle. Ami meg téged illet. Fiú létedre elég gyáva vagy.-nézett szúrós szemmel Bencére.

-Ez nem igaz. Én nem is féltem tőle. Ha itt lenne akár meg is fognám puszta kézzel.- kamuzott.

-Tényleg?-húzta fel a szemöldökét- csak mert ott van.-mutatotta a fiú lába mellé.

Hát öhm. Hogy is fessem le ezt a helyzetet? Bence állásból vagy két 2 métert repült. Vagy ugrott. Nem tudom.

Jó nem hibáztathatom érte. Én is ezt tettem volna. Bogiból egy jól eső nevetés szakadt ki. Nem volt ott pók. Bence miután felfogta hogy átdobták a palánkon grimaszolva fordult a lányhoz.

-Most ez mire volt jó?-kérdezte vörösen.

-Csak leteszteltem hogy igazat mondtál-e.-legyintett. A fiú megforgatta a szemeit és elindult vissza hogy folytassa az incidens előtti tevékenységét. Mindenki követte a példáját. Így hát újra egyedül maradtam a bálával. Ránéztem a vödörre és úgy döntöttem hogy nem lesz semmi bajuk a nyulaknak ha ma egy kicsit kevesebbet kapnak.

Bementem hozzájuk és elosztottam az etetőikbe. Mint akiket éheztetnek úgy vetődtek rá. Majdnem az egyik ujjam bánta mikor egy nagyobb barna nyúl úgy gondolta zavarom az evésben.

Én itt úgy gondoltam elég is volt ez mára úgyhogy elindultam a büfébe reggelizni. Ahogy beléptem a többiek mind rám néztek. Már szinte mindenki bent volt egy-két kivétellel. Úgyhogy le is ültem a helyemre. Bence is bent volt már, gondoltam szívatom egy kicsit.

Sziasztokkkkk! Bocsi a kis kihagyásért teljesen elment az idő érzékem mostanában. Remélem tetszik ez a rész is. Azon gondolkodtam hogyha elérjük esetleg az 5000 megtekintést majd akkor csinálhatnék ilyen "behind the scenes" szerűséget. Például lehetne kérdezni a karakterekről ilyen mindenféle dolgot ami nincs benne a könyvben, meg kapatnátok pár plusz "kimarad" beszélgetést is meg stb... Írjátok meg kommentbe hogy tetszik-e az ötlet. Puszaaa<3