Taehyung, a kályha élete | Taekook

Közös szilveszter

2020. december 31.

-Hallod Tae -nézett Yoongi, miközben botorkáltam be a konyhába. -Te miért jársz ilyen furán? -láttam rajta, hogy pontosan tudja a választ, csak szívatni szeretne. Csípőmet fogva ültem le az egyik székre, miközben próbáltam nem szenvedő fejet vágni. Ezt még megbánja Jungkook!

-Kapd be, Yoongi -erre kuncogni kezdett, majd beinvitálta a beszélgetésünk kezdete óta vadul kopogó Ten-t.

-Végre már -lépett be az ajtón, majd mikor megpillantott engem, lábamra húzott. -Taehyung! Ma este. Nyolckor. Te. Én. Aula. Senki mást ne hozz, nem kell oda több csírafejű -ezzel kiviharzott, ahonnan jött. Szobatársam értetlenkedve nézte a jelenetet, majd felettébb okosan megvonta vállait, amolyan "leszarom" stílusban.

---Időugrás---

-Baba~ -szenvedett Jungkook ágyamon fekve, miközben én öltöztem a találkozóra. -Miért hagysz el? -kérdezte elhúzva minden egyes szó végét. 

-Dehogy hagylak el Kookie! Csak talizok Ten-nel.

Leérve az aulába egyből megpillantom barátomat, aki észrevéve engem őrült módjára kezd kalimpálni kezeivel.

-Szia~ -üdvözöl és ölel meg egyszerre, amit viszonzok is. -Mehetünk? -válaszul csak bólintok, mire ő elindul velem az egyik folyó partjára, ahol egy hajó vár ránk.

-Ten? -nézek rá furcsállva. 

-Igen?

-Az tudod, hogy Jungkook és én... tehát, mi nem vagyunk egymás számára közömbösek -hajtom le fejem zavartam.

-Ez nem is egy randi -neveti el magát, majd átkarolva engem int az egyik srácnak, hogy elindíthatja motort. 

-Akkor miért vagyunk itt? -kérdezem tőle elhajolva, majd meglátom, ahogy Jungkook kilép a vezetői kabinból. -Mi a fasz?

-TaeTae -mondja lágyan, majd mikor elém ér, letérdel. -Lennél a férjem?

-Miafasz -nézek le rá, mikor kinyitja eddig kezében tartott kis dobozkát, amiben egy rózsaszín Hello Kitty-s gyerekeknek szánt gyűrű díszeleg. Egyszerre nevetünk fel. -Persze, hogy hozzád megyek, drágám! -ugrok nyakába, majd arca minden egyes centiméterét puszikkal lepem el. Mikor kihülyéskedjük magunkat, a hajó megáll egy kikötőnél, ahol a többi barátunk is csatlakozik hozzánk. Egy híd alatt is átmegyünk, majd megállunk hirtelen. -Mi történik? -vizslatom lovagomat nagy szemekkel, mire ő átkarol. 

-Boldog új évet! -vigyorog, majd megcsókol. Ekkor egy hangos robbanást hallok a távolban, mire elhúzódom Jungkook-tól és annak irányába nézek. Több, mint ötven tűzijátékot számolok az elkövetkező pár percben.

Vége

Szóval...  Igazat megvallva hoszabbra terveztem ezt a sztorit, de nem szerettem volna túlságosan elhúzni az egészet. Az előző sztorimat visszaolvasva rá kellett jöjjek, hogy most nem nagyon tudtam előállni bármi újal is, ami nem lenne egyértelmű. Fordulatok se nagyon voltak, ezért úgy gondoltam inkább befejezem minél hamarabb. 

Miközben ezt a történetet írtam, vagy nyolc másikat is elkezdtem, de a napokban ráálltam az egyikre, aminek a Prológus része még a mai nap folyamán jön ki. 

Remélem tetszett ez a könyv, és köszönöm, hogy elolvastad!