2020. szeptember 9.
-Sziasztok Bogárkáim! -köszöntött minket egy ismeretlen fiú, mikor leértünk a többiekhez. -Az én nevem Mark, és mindketten mesébe illően néztek ki! Jungkook-ssi képes volt fenn hagyni a telefonját, amiért vissza is ment körülbelül három perce, szóval mindjárt itt lesz.
-Ne izgulj fel Jk-re, mikor meglátod -súgta nekem legjobb barátom, miközben megölelt. Ő egy irtózatosan rövid nadrágban volt, ami nagyon tetszett Yoongs-nak és Hoseok-nak, ugyanis direkt mögé álltak mindketten. Illetve mellkasát egy rózsaszín haspóló takarta (már amennyire), amire rá volt írva, hogy "Daddy". Vajon kinek az ötlete volt... Nem is tudom... Jimin is egy magasabb talpú cipőben volt, de ő még sminkelt is, amire nekem már nem volt időm.
Hoseok egy mélyen kivágott fekete pólóban volt, és egy világoskék farmerben, ami konkrétan nem is volt ott... legalábbis elől. Teljesen a combja közepétől, a bokájáig semmi sem takarta. Hazudnék, ha azt mondanám nem helyes. Jól járt Yoyo és Chim, hogy őt választották. Mark úgy nézett ki, mint egy maffiavezér, Ten pedig maga volt a Megtestesült. Szép kis csapat, mit ne mondjak. Már vagy öt perce csak beszélgettünk a két újonccal, mikor Hobi szólt, hogy Jk ott jön. Természetesen rögtön odafordítottam a fejem és azt a- HOGY NÉZHET KI VALAKI ILYEN JÓL?
Egy feszülős, fehér farmer volt rajta, ami jól kiemelte izmos combjait. Felsőtestét egy átlátszó szürke ing "takarta", aminek a felső három, ismétlem... HÁROM gombja ki volt gombolva, és egy barna Timberland bakancsot hordott. Haja kócosanlógott szemébe, mégis látszott rajta, hogy nem azért ilyen, mert a párna így rendezte el neki, hanem mert vagy húsz percet töltött a tükör előtt, mire végre ilyen lett. Már a nyolcadik alkalommal mértem végig, mire Jimin meglökött egy kicsit, hogy figyelnem kéne mit mond Ten, hiszen már vagy fél perce beszél. Mikor Kook is ideért hozzánk, nem vette le rólam a szemét. Most nekem is rá kéne nézni, vagy az gáz lenne? Mindegy... inkább hanyagolom ezt a gondolatot, és bármennyire is gyorsan ver a szívem, Ten beszédére figyelek.
A lényege a mondandójának annyi lenne, hogy csak el kell sétálni a néni előtt, és Mark majd ráfog köszönni, majd mindannyian meghallgatjuk egy Jooheon nevű sráctól, hogy mi volt. Jooheon végig az egyik padon fog ülni, ahonnan jól fog mindent hallani. Pár hamis piercing-et feltett az arca különböző pontjaira, majd Jungkook felé fordult.
-Na figyelj. Ez egy olyan "kesztyű", ami átlátszó, és van rajta egy tetoválás minta -vette elő az említett anyagot, majd megfogta Jk csuklóját, és felhúzta a kezére. Mivel az ing, amit hordott, teljesen átlátszó volt a válláig, ezért látni lehetett, hogy "tetoválása" van. Majd Ten újra kotorászni kezdett iskolatáskájában, de ekkor egy kis dobozkát vett ki. Kinyitotta, és csodák csodájára, vagy öt darab hamis piercing volt benne. Egyet adott Yoongi-nak, egyet Hobi-nak, és a maradék hárommal Mark-ra nézett. -Ki kapja ezeket? -kérdésére Mark mindannyiunkat végig nézte, majd válaszolt.
-Legyen egy Chimin-nek és kettő a kis TaeTae-nek.
-É-én biztos, hogy nem! Azt felejtsétek el! -kezdtem tiltakozni. A következő dolog, amit éreztem, négy erős kar lefogott hátulról, míg Ten egyet a számra, egyet a szemöldökömre nem tett.
-Nem tudom mi bajod volt vele, rohadt jól áll. Lehet megrontunk, és ezek után megcsináltatod igazából.
-Hát azt kötve hiszem! -forgattam meg szemeim, mire Ten csinált rólam egy képet, majd megmutatta nekem. Végül is... elég helyes lettem ezektől. Habár a mai szettem jobban kiemeli alkatom, mint eddig bármikor.
Ezek után el is indultunk, és a néni természetesen ott szívta a levegőt a kollégium előtt. Amint meglátta vonzó bandánkat, elkezdett olyanokat kiabálni, hogy "huligánok" meg elküldött minket melegebb éghajlatra. De valószínűleg engem szidott a leginkább, hiszen... én néztem ki a "legvadabbul". Yoongi komolyan vette az utasítást, és a lehető legribancosabb ruhát választotta nekem. Nem mondom, hogy nem vagyok hálás, mert Jungkook végig engem figyelt, és ez nagyon jó érzés volt.
Az iskolába beérve, mindenki minket figyelt. Összesúgtak a hátunk mögött, és elálltak, ha az utunkban voltak. Lehet ezek után mi leszünk a menő gyerekek? Mármint... mi? Akit vámpírként ismernek, és félnek tőle, aki olyan ragyogó, hogy megelőzi a Napot, a két cross dresser, a szívdöglesztően helyes srác, és a két idióta, akik végig vihorásszák az utat, ráadásul a nevükön kívül szinte semmit sem tudunk róluk. Egyszer csak bejöttek a szobánkba, és azóta nincs kedvük kilépni az életünkből. Ez már konkrét, mit ne mondjak.
Azt kell, hogy mondjam... ez volt a legjobb nap, ha nem az életemben, de a középiskolás éveimből. Minden szünetben, így heten jártunk mindenhova, beszélgettünk, nevettünk, és nagyon jól elszórakoztunk. Jungkook-al sokszor összenéztünk, ami után én mindig lehajtottam a fejemet lányos zavaromban. Ten és Mark elég jó fejek. Mark egy kicsit csöndesebb, mint Ten, de attól még mindig az egyik leghangosabb ember, akit ismerek. Úgy jönnek sorba, hogy Hoseok, Ten, majd Mark. A következő a kedves testvérem, aki már kezd hiányozni, ezért ma lehet felhívom. Egy hónapja sincs, hogy nem láttam élőben, de mivel egész életemben, minden egyes nap láttam, és beszéltem vele, ezért akár négy-öt nap beszélgetés nélkül, soknak számít közöttünk. Azt hittem csak akkor fogok nélküle lenni, amikor majd felnőtt koromban elköltözöm, de ez sajnos nem így van. Bármit megtennék, hogy most itt legyen, és mondja azokat az idegesítő apás vicceit. Namjoon is hiányzik, igaz nem családtag, de ő az az ember, akire azóta számíthatok, amióta megismertem. Mondjuk az elég kínos volt, hogy mikor először láttam, a bátyám fenekébe markolt bele... Ilyen az élet. Lehet fel is fogom nekik hozni, hogy elmegyek hozzájuk egy hétvégén, ha ráérnek, vagy akár ők is eljöhetnének ide és, akkor megismerhetik a kis csapatomat, amit időközben építettem fel. Jimin-en és Yoongi-n kívül a többieket nem ismerik, még a neveiket se hiszem, hogy hallották... Habár mintha utoljára megemlítettem volna Hobi-t. Nem emlékszem...
Suli után elmentünk egy cukrászdába, ami a közelben van, majd együtt visszamentünk a koleszba. Mint kiderült, Ten és Mark szobatársak, akik a legalsó emeleten vannak. Jimin és Hoseok a saját szobájukba mentek be, de megígérték, hogy később átjönnek filmezni. Jungkook is a saját szobájába ment, de úgy tűnt, mintha valamit közölni akart volna nekem beszéd nélkül. Bármi is legyen az... nem vettem az adást, szóval ez most szívás a számára.
Miután átöltöztem kényelmes ruhába, átmentem Yoongs szobájába, aki az ágyában nézett valami random k-pop MV-t. Átgurulva a hátán kényelmesedtem el, majd megölelve őt, néztem vele a kis gay dolgait. Egy-két óra múlva, ráírtam Jin-re, hogy tudunk-e holnap beszélni, amire rögtön válaszolt is. Mióta eljöttünk otthonról, nem volt erre példa, ezért chat-en beszélgettünk egy fél órát, majd mivel megérkeztek Jimin-ék, elköszöntem bátyámtól. Megnéztünk valami akciófilmet, ami vagy három órás volt, ezért mire végeztünk, már takarodó időn túl voltunk. Chim és Hopie nagyon óvatosan kiosontak, majd pár perc múlva írtak szobatársamnak, hogy sikeresen haza jutottak.
Mikor már alvás szélén álltam, egy üzenetem érkezett Jungkook-tól. Remélem egy "jó éjt" üzi, mert másra nincs energiám. Egy elhaló hangot kiadva nyújtózkodtam éjjeliszekrényem felé, amin telefonom töltődött. Szerencsére elértem, viszont mikor feloldva, megláttam az üzenetet, elállt a lélegzetem. Ez most komolyan itt áll az ajtónk előtt, és arra vár, hogy kinyissam?
STAI LEGGENDO
Taehyung, a kályha élete | Taekook
FanfictionKezdődött : 2020.11.25 Befejeződött: 2021.05.14 Taehyung a gimnázium második évét egy új iskolában kezdi. Mivel bátyjának a külvárosba kell mennie dolgozni párjával, képtelen kollégiumba költöznie. Amint belépett a kapukon, érezte, hogy élete legizg...