You Make Me Crazy [Felix ff.] - Befejezett

12. Rész

A hétvégém nagyon unalmasan telt. Csak feküdtem és ittam a rengeteg teát. Már a könyökömön jön ki. A plafont teljesen végig pásztáztam naponta többször is. A tévében semmi nincs. A könyvemet is kiolvastam. Mostanra már csak a szenvedés maradt. Szerencsére Mia tényleg átjött, de sokra nem mentem vele, hisz nagyon beszélni nem tudtam, csak a fejemet rázogatni. Az anyukája is itt volt, mindannyian jobbulást kívántak. Sajnos hamar elmentek, még ruhát kellett nézniük a bálra. Bárcsak én is azt tehetném már anyával... Mi majd csak hétfőn megyünk, elég későn, de sajnos ez most így történt. Megbeszélte anya Felix szüleivel, hogy menjünk együtt a szalonba. Nagyon izgulok, ez lesz az első alkalom, hogy találkoznak. Kíváncsian várom, hogy mit fognak hozzá szólni.

Nagyon sajnálom, hogy így alakult ennek a hétnek a vége, csak azt tudnám, hogy mégis hogyan fázhattam meg ennyire. Anya is ezen gondolkodott. Sehova nem mentem a napokba lengén öltözve. Kivéve mikor az erdőben sétálgattunk Felixel...
Szombaton voltunk dokinál, azt mondta egyszerű megfázás, nem kell aggódni. Pár nap és vissza is jön a hangom. Nagyon nyugtató... Nekem keddre kell a hangom! Ha nem beszélhetek Felixel én megőrülök!
Az orvos hétfőig kiírt, így legalább holnap is nézhetem a plafont a szobámba...

~~

Ma viszont hétfő van, azaz délután ruha vásárlás! Már nagyon izgatott vagyok, végre Felixel is találkozhatok. Nagyon régóta várok már erre a pillanatra.

A délelőtt nagyon lassan telt. Még anya is mondta, hogy ne várjam ennyire, mert akkor még ennyire se fog telni ez a nap. De nagy nehezen elérkezett. Már a kocsiban ültünk, amikor csörgött a telefonom. Felix volt az. Ők már ott voltak, úgyhogy intettem anyáéknak, hogy siessünk. Kis idő múlva mi is ott voltunk már. Nagyon izgatott vagyok!

Miután megláttuk egymást megtörténtek az első üdvözlések. Azt el kell mondanom, hogy Felix ma nagyon jól öltözött. Meg kell hagyni, jól áll neki a fekete!

Mikor bementünk a szalonba rengeteg esküvői ruha volt a földszinten. Az emeleten pedig a férfiaknak voltak az öltönyök, szmokingok. Mi anyáékkal lent maradtunk míg Felixék felmentek.
Megbeszéltük, hogy nem mutatjuk meg egymásnak a ruhát, amit választattunk, legyen ott helyben meglepetés. Csak a ruhám színét fogjuk megmondani, hogy ahhoz passzoló nyakkendője legyen Felixnek.

Nagyon sok ruhát felpróbáltam, volt köztük kék, fekete, és persze piros. Egy rózsaszínnel is bepróbálkoztam, de az egyáltalán nem az én színem. Anyának a kék nagyon tetszett, egyébként tényleg nem volt rossz, de mindenképpen pirosat szeretnék. Kettőt is felpróbáltam ebből a színből, végül a második mellett tettem le a voksom. Egy külön részes ruháról van szó. Pánt nélküli, csak a felsőkaromon van egy kis anyag, hogy ne csússzon le rólam. A szoknya része földig érő, ez alá még abroncsot is kaptam. Nagyon megtetszett, anya is rábólintott. Szerinte a kék még mindig jobb, de ez a második, ami tetszik neki. Kicsit hezitáltam rajta, de végül nem akartam változtatni a véleményemen. Már csak apán múlik. Ő teljesen más véleményen volt. Neki nem tetszett, mert két részes, ezáltal kilátszik a hasamból egy kis rész. Valahogy éreztem, hogy ez lesz a probléma, de szerencsére megengedte, hogy ez legyen az igazi. Persze ez nem ilyen egyszerűen ment. Előtte hatalmas érvelésekbe fogtam, amibe anya is néha belesegített.

A végén szóltunk Felix szüleinek, hogy piros nyakkendőt vegyenek, illetve megkérdeztük, hogy ők jutottak-e valamire. Állításuk szerint ők is kész vannak, úgyhogy már csak kikölcsönözni kellett, de az enyémért csak másnap tudok visszamenni, mert egy kicsit vissza kell venni a ruha felső részéből. Felixék a fenti pénztárnál fizettek és be is csomagolták neki. Már indultunk is mikor Felix megállt mellettem, szemembe nézett és csak annyit mondott:

-Biztosan gyönyörű leszel! - teljesen elpirultam! Segítség!